Szeptember 26–29. között rendezik meg idén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, csaknem 150 kiállítóval és több száz új könyvmegjelenéssel a Millenárison. Ebben az évben egy izlandi írót várunk díszvendégnek, és – mivel a hagyomány szerint minden évben egy nemzet főszerepet kap – a francia kultúra, könyvkiadás és irodalom kerül a középpontba. A rendezvényt Orvos-Tóth Noémi pszichológus-író nyitja meg a Nemzeti Táncszínházban. Összeállításunkban kiemelünk néhány programot a sok közül, amelyeket nem érdemes kihagyni. (A teljes programfüzet itt érhető el.)
Az idei díszvendég az izlandi irodalom szupersztárja
Jón Kalman Stefánsson két új kötete is megjelenik magyarul, aki nem kicsi olvasótáborral büszkélkedhet nálunk is, ráadásul lassan nincs olyan mondata, amit ne fordítottak volna le. Nemrégen a fiatalon kiadott novelláskötete is megjelent, s ez még úgy is nagy szó, hogy az északiaknak divatja van az egész világon.
Az egyik friss kötet egy önéletrajzi vonatkozású regény: a Sárga tengeralattjáróban felbukkan Sir Paul McCartney és maga Stefánsson, vagy legalábbis egy Stefánssonhoz igencsak hasonlító író, aki számot vet édesanyja elvesztésével és visszaemlékezik kalandjaira Izland Nyugati-fjordjaiban. A Jelenkor gondozásában megjelenő Sárga tengeralattjáró az életmű talán legbátrabb, legnyíltabb és legszemélyesebb darabja. A másik, a Typotex által kiadott Versek az író lírai életművét gyűjti egybe.
Jón Kalman Stefánssont a Könyvfesztivál nyitóeseményén, szeptember 26-án, csütörtökön 16 órakor köszönti Tompa Andrea a Nemzeti Táncszínház dísztermében, és ekkor kapja meg a rangos Budapest Nagydíjat is. Szombaton 16 órakor (ugyancsak a díszteremben) Gyárfás Dorka beszélget vele a könyveiről, szeptember 29-én pedig, a D épület, Osztovits termében lapunk munkatársa, Karafiáth Orsolya kérdezi a verseiről.
Ukrajna és a moldáv kapcsolat
Szeptember 27-én, pénteken 15 órától az Athenaeum kiadó két kötete lesz fókuszban az Európa Pont emeleti termében. Sz. Bíró Zoltán történész és Oroszország-szakértő Moldova egyik legfrissebb „irodalmi hangjával”, Iulian Ciocannal beszélget az És reggel jönnek az oroszok című regényről. A könyv egy tanárról szól, aki elmenekül a városából, miután Oroszország megszállja Moldovát, de Romániában sem talál menedéket, ráadásul a fővárosba visszatérve a repülőteret ostrom alatt találja, és egy MiG a szeme láttára lelövi a menekülni próbáló, moldovai politikusokkal teli gépet. A groteszk, fanyar humorú regény a szerző többi művéhez hasonlóan fiktív történet történelmi környezetben.
Ekkor mutatják be a független orosz újságíró, Mihail Zigar könyvét is (Az Ukrajna lerohanásáig vezető út). Ebben a hazájából elmenekült újságíró saját interjúi alapján nem csupán a jelenről, hanem a múltról és mindazokról a történelmi mítoszokról mesél, amelyekben a jelen orosz politikája gyökerezik és amelyekhez a saját legitimációját köti.
Női sorsok és traumák
A szlovák Ivana Dobrakovová nem először vendégeskedik a Könyfesztiválon, és idén jelent meg a harmadik könyve magyarul. A Torino árnyékában egy anyáról szól, aki viszonyt kezd egyik fia osztálytársának apjával. A banális házasságtörésből pusztító kapcsolat lesz, amely mélyen rejtőző démonokat enged a felszínre. A szerzővel Veiszer Alinda újságíró és György Norbert műfordító beszélget szeptember 27-én, 17 órától az Irodalmi Bázison (B épület galéria).
Másnap, szeptember 28-án, szombaton Jana Juráňová, a szlovák feminista irodalom meghatározó alakjával beszélget Hidas Judit (ugyancsak a B épület galériájában, 12 órakor). Jana Juráňová újabb magyarul megjelent kötete, A semmirekellő több rangos irodalmi díjat elnyert; egy láthatatlan öregasszony, a nyolcvanéves Ludmila sorsán keresztül nyújt betekintést az egészségügy, a szeretetszolgálat, a média világán át a politikáig, valamint az ezeket benépesítők életébe.
De bemutatkozik Kapinya Viktória is, aki idei, Panel Boogie című regényével bátran vállalja, hogy vicceset is lehet írni, nem kell, hogy annyira komoly legyen ez az irodalmi élet. A Panel Boogie egy tízemeletes panelház elöregedő lakóközösségéről szól a híres pécsi Szaggató közelében, ahol meghal a közös képviselő, eltűnnek a liftfelújításra szánt milliók, de legalább létesül egy tetőterasz. A szerzővel Grisnik Petra beszélget szombaton, szeptember 28-án 14 órától a Millenáris B épületének Morcsányi Géza-termében.
Népszerű tudomány
A széles közönség számára is érdekfeszítő ismeretterjesztők közé tartozik Lente Gábor, aki új könyvében a Dűne tudományos-fantasztikus világában merült alá. Vajon miért nincsenek robotok a Dűnében? Megvalósulhat-e a csillagközi utazás? Hogyan működnek a sivatagi cirkoruhák, és vannak-e a homokférgeknek földi rokonai? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdéseket a Tudomány a Dűne univerzumában című kötetben. Számára Frank Herbert világa nem csupán apropó, hogy fontos elméleti dolgokról írjon, ahogy a blogján kitűnik, szerző valóban Dűne-rajongó. Szombaton 12 órakor Kovács Bálint újságíró beszélget vele a Millenáris B épületének Morcsányi Géza-termében.
Ahogy arról már hírt adtunk, a Magyar Narancs szerzője, Barotányi Zoltán is dedikálja Konyhai kémia című könyvét. Ezekben a kedélyes és lezser hangvételű ismeretterjesztő írásokban összeforr a gasztronómia és a szigorú tudomány, mely rég volt olyan szórakoztató és lélegzetelállítóan összetett, mint háztartásunk fortyogó laboratóriumában: a konyhában.
Könyv a librettóból
Spiró György három színpadra szánt szövege szerepel új könyvében: az egyik legismertebb drámáját, Az imposztort eredetileg Az Ikszek című regényéből írta, a főszereplő Bogusławski figurája Major Tamás alakításában elevenedett meg a Katona József Színház színpadán 1983-ban. A Ganz operalibrettónak készült, végül dráma lett belőle 2021-ben. Az 1849 és 1867 között játszódó tragikus történet főhőse a svájci születésű vasöntő és feltaláló, Ganz Ábrahám. Szerepel még a kötetben a Bábel dombja című, napjainkban, egy zsákutcás telepszélen játszódó, rövid groteszk színdarab is. A szerzővel Szegő János, a Magvető szerkesztője beszélget szeptember 28-án, szombaton 16 órától a Nemzeti Táncszínház kisszínpadán.
De új könyvvel jelentkezik Rakovszky Zsuzsa is, aki Vattacukor címmel tizenegy elbeszélést gyűjtött össze; a családi viszonyokkal, a szülő-gyermek kapcsolat nehézségeivel foglalkozik. Szeptember 29-én 11 órától őt is Szegő János kérdezi a Millenáris D épületében, a Kner Imre-teremben.
A szlovák Esterházy
Így ragadt meg Pavel Vilikovský, a kortárs szlovák próza klasszikusa, hazájának legtöbbet fordított szerzője a magyar köztudatban. Az 1941-es születésű írót négy évvel ezelőtt búcsúztatták el, de most megjelenik magyarul az egyik utolsó regénye, az Egynyári hó, amely elmélkedő, naplószerű és esszéisztikus írás az öregségről. A főhős feljegyzésekben követi végig felesége szellemi leépülését a betegség felismerésétől kezdve a személyiség elvesztésének egyes fázisain át a végkifejletig. Egészen zavarba ejtő, mennyi mindenről szó esik a lapokon: tulajdonnevekről, minámini indiánokról, bilabiális mássalhangzókról, lélekről, szerelemről, hűségről és Istenről beszélget a férfi saját alteregójával – vagyis saját magával. A Vilikovský stílusát ismerőknek nem véletlen a „szlovák Esterházy” kicsit elnagyolt zsurnalizmusa: ő is nagy fogalmakkal dolgozik, blaszfémikusan fennkölt, ironikusan önmarcangoló, érzelmi kérdésekben pedig kíméletlenül pontos... A könyvről Balogh Magdolna irodalomtörténész, Závada Pál író és Veiszer Alinda újságíró beszélget szptember 29-én 16 órakor a Millenáris B épület galériájában (Irodalmi Bázis).
Végül azt is megmondjuk, mit nem ajánlunk: az orosz Alekszej Gravickij író és Dmitrij Bak műfordító olvasótalálkozóját. Mindketten támogatták Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját. Hacsak valaki nem azért akar ott lenni, hogy megnézze Hetényi Zsuzsát, az ELTE orosz tanszékének tanárát, aki tiltakozásképp fel fog szólalni az eseményen. Hetényi Zsuzsát egyébként épp egyik, lapunknak adott, az orosz agressziót bíráló nyilatkozata miatt kritizálták az egyetemen, majd nem szavazták meg professor emerita címét.
