Sorköz

A történészprofesszor, Carlo Ginzburg a Magyar Narancsnak adott interjújában beszélt arról, hogy hogyan térnek vissza a fasizmus egyes elemei a mai politikában is.

A sajtó-helyreigazítás soha nem volt egyszerű ügymenet.

Beszélgettünk legújabb kötetéről, villőkről, mitkékről, bakurászokról. Arról, hogy szülőnek lenni csak a szerelemhez hasonlítható érzés. Meg arról is, vajon ciki-e kimondani, hogy ugyanaz a két kedvenc költője, mint Orbán János Dénesnek.

A levelezés az évtized irodalmi eseménye lehet.

A 2008-as gazdasági válság sokak figyelmét irányította a krízisek történetének tanulmányozására. Habár a kutatókat – a történettudomány természetének megfelelően – nem feltétlenül a hasznosítható tapasztalatok vezették. Az egymást követő válságok ugyanis rendre újabb szempontokat vetnek fel, nem csupán a közgazdászok, de a gazdaság- és társadalomtörténészek számára is, s azok megkönnyíthetik a múltbéli válságok új szempontok szerinti értelmezését.

A 19. század talán legnagyobb formátumú magyar tudósa nem csupán a matematikát helyezte volna új alapokra.

A kuflik, Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém), és A nyúl formájú kutya atyjával beszélgettünk a figurák gondozásáról.

Margarita Konyenkova megpróbálta Moszkvába csábítani a tudóst.

Az aranylabdás labdarúgó önéletrajzában írta meg.

Az interjúban szó esik új novelláskötetéről és arról, hogy miért csalódott egykori megmondóember szerepében.

Már kétmillió példányban adták el idén a könyveit.

Hosszú idő után újra itthon rendez, igaz, nem operát, hanem prózai színházat. Arról beszélgettünk vele, hogy aktuális-e ma Magyarországon Lót története, miért nincs okostelefonja, mi a színház szerepe a társadalmi változásokban. Térey János életművének jelentőségét is megpróbáltuk felmérni.

Így szavaztak a kritikusok a legújabb magyar szépirodalmi művekről.

A fordításban megjelenő életművek sajátossága, hogy néha az időbeliséget felborítva, a legkülönösebb együttállásban jelenhetnek meg egy írói pálya egymástól valójában igen távol eső darabjai.