Pléh Csaba: „Az ember bizonyos értelemben befejezetlen lény"

Sorköz

Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja nemrég monumentális kötettel jelentkezett. A Pszichológia kézikönyv című tanulmánykötet nemcsak a szakmabelieknek, hanem a laikus közönségnek is szól.

magyarnarancs.hu: A kötetben szereplő fejezetek négy fő téma mentén épülnek fel: társadalom, neurobiológiai aspektusok, fejlődés és evolúció. Miért?

Pléh Csaba: Két okból emeltük ki ezt a négy témát, az egyik oktatási, a másik tudományos. Előbbivel kapcsolatban úgy gondoltuk, hogy egyetemisták is megfelelően fogják tudni használni ezt a könyvet, és ennek  keretében az egyetemi tananyagok szerveződésének új szempontot szerettünk volna adni. A kötet rendezési elve más, mint a hagyományos szakterületek – például fejlődéslélektan vagy szociálpszichológia - alapján felépülő tanulmánykötetek. Ennél átfogóbb szempontok szerint szerettük volna rendezni az írásokat, alapvető jelenségek, például a versengés vagy a humor jelennek meg, mint fejezetcímek.  

Ami a tudományos okot illeti, úgy vélem, hogy ez a négy téma egymásba fonódva és egymást támogatva képes annak a nagy tudományos anyagnak a rendezésére és rendszerezésére, amit a mai pszichológia adni tud. Ebben van egy kis fricska is, ugyanis szerkesztőtársaimmal meggyőződésünk, hogy

a pszichológia abban az értelemben természettudomány, hogy az embernek mint természeti lénynek a megismerésére törekszik. Nem valamiféle különleges, a társadalom által létrehozott lélekről szeretnénk beszélni, hanem a lelki jelenségek szerveződéséről, mint természeti folyamatról.

Feltehetné most a kérdést, hogy ebbe hogyan fér bele a kultúra és a fejlődés. Azt gondoljuk, hogy az ember  befejezetlen lény – ahogy ezt már sok filozófus is megfogalmazta. Evolúciósan kifejlődött programok alapján működik, ezek a programok azonban állandó beállításra szorulnak. Mondok egy példát: az ember az egyetlen lény, ami képes bonyolult nyelvi rendszerekben kommunikálni, ez biológiai természeti adottság. Meg lehet vizsgálni, hogy milyen idegrendszeri képletek felelősek a nyelvi képességekért, azonban ez a természeti rendszer az első néhány évben ahhoz a kulturális közeghez igazodik, amelyben a gyermek eltölti az első néhány évét.

Kicsit provokatív az állításunk, mert a pszichológia kétharmada ma is azt hangsúlyozza, hogy a pszichológia valamilyen különös társadalomtudomány, mi pedig azt mondjuk, hogy különleges természettudomány.

magyarnarancs.hu: A könyv egyik ambiciózusnak tűnő vállalkozása, hogy egyszerre kíván szólni a laikusokhoz és a szakma képviselőihez is. Hogyan tud a szélesebb közönség kapcsolódni a tanulmányokhoz?

PCs: Ha végignézzük a mai könyvesboltok polcait, azt látjuk, hogy a pszichológia iránti érdeklődés óriási. Szinte minden héten új könyvek jelennek az önsegítés, önirányítás, önismeret stb. témakörében. Úgy gondoltuk, hogy az ezeket fogyasztó olvasóközönségnek  a figyelmét le tudjuk kötni úgy is, hogy nem a végeredményeket és a közvetlen tanácsadást állítjuk előtérbe, hanem azokat a tudományos alapokat, amire támaszkodnak a fent említett témakörökben íródott, változatos minőségű könyvek.

 
Pléh Csaba 
Fotó: Forgács Bálint

magyarnarancs.hu: Melyek azok a húzótémák a köteten belül, amelyek a pszichológia területén az utóbbi időben történt legújabb előrelépésekről szólnak?

PCs: Az egyik a kisgyerekek fejlődése, ami látszólag lerágott csont, azonban több újabb fejlemény van ezen a téren. Egyrészt a korábbiaknál sokkal alaposabb módszerekkel észrevesszük azt, hogy a gyerekek már nagyon korán milyen okosan tanulnak. Ezalatt a hat-nyolchónapos kisbabákat értem, akik képesek megérteni az őket körülvevők szándékait, a tárgyak mozgását pedig úgy értelmezik, hogy amögött tervezési, cselekvési szándék van. A szakma újra felfedezte az egészen pici gyerekeket.

A másik fontos mozzanat, hogy a gyermek önfejlődése és a kulturális hatások között nem ellentétet, hanem összefüggést látunk.

Egy magyar kutatópár, a CEU professorai,  Csibra Gergely és Gergely György fogalmazták meg a természetes pedagógia elméletét, ami szerint a gyerek és a felnőtt környezet együtt, sajátos kultúraátadó rendszert alkot. Ezen azt kell érteni, hogy a gyerekek állandóan elvárják, hogy tanítsák őket, a környezet pedig a gyerek figyelmének irányításával adja meg a különleges támpontokat arra, hogy mit érdemes tanulni a világról. Ez egy speciális szerződésrendszer, amelyben a szociális és a biológiai fejlődés együtt halad.

Érdemes megemlíteni újdonságként továbbá azt, hogy a modern pszichológia a társas és a társadalmi élet között nagyon különös összhangokat teremt. Ma már kiindulásunk, hogy az ember eredendően, biológiai értelemben társas lény, ami nagyjából egy száz fővel való kapcsolatépítés, kapcsolatfenntartás rendszerét jelenti. Ehhez képest a társadalmi élet másodlagos fejlemény. Sok szociálpszichológus és szociológus azt gondolja, hogy az ember kizárólag társadalmi lény. Ez a megkülönböztetés társas és társadalmi között a kötetben biztosan vitára fogja sarkallni a szakembereket.

Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy a kézikönyvben sok szó esik a társadalmi folyamatok egy sokkal kifinomultabb értelmezéséről is, ami az emberi versengés és együttműködés dinamikáját mutatja be, illetve több tanulmány foglalkozik a politikai pszichológiával is.

magyarnarancs.hu: A kötetben többször szó esik a „naiv pszichológia” kifejezésről. Mi ez és hogyan kapcsolódik a tudományos pszichológia rendszeréhez?

PCs: Ennek a kifejezésnek több értelme van, az egyik, amit a mai tudományos pszichológia népi pszichológiának is nevez; olyan értelmezési rendszer, amelyben megpróbáljuk kódolni a másik viselkedését. Mondok egy egyszerű példát: Pisti hazamegy az iskolából, kinyitja a hűtőt, amiben nem talál semmit, majd felhívja a nagymamát. Nyilvánvalóan Pisti azért nyitotta ki a jégszekrényt, mert éhes volt, és aztán azért hívta fel a nagymamáját, mert úgy vélte, esetleg nála lehet étel. Az ilyen gyors értelmezést megalapozó  átfogó értelmezési rendszert nevezzük népi pszichológiának.

A naiv pszichológia másik értelmét a viselkedésre vonatkozó sztereotípiákban találjuk meg. Vannak olyan mondások, amelyeket igaznak vélünk például a párválasztás terén: hasonló hasonlónak örül, vagy éppen az ellentétek vonzzák egymást stb. A sztereotípiák alapján való következtetések levonása és azok értelmezése a naiv pszichológia része, ám erre nem támaszkodik a tudományos pszichológia, éppenséggel tisztázni akarja, mi is a valós helyzet, míg a fent említett, a cselekvés értelemzést segítő népi pszichológiát kiindulási pontjának tartja.

Ezen kívül a naiv pszichológiának van egy kulturális értelmezése is, amely megjelenik például a regényirodalomban szereplő személyiségábrázolásokban. A hősökről olvasva kifinomult kulturális képünk bontakozott ki a legújabb kori nyugati kultúrában az emberi öntudatól és személyiségről. Vannak olyan félelmek, melyek szerint annak a generációnak, amelyik már nem nagyon fog regényeket olvasni, kevésbé lesz átfogó képe az emberi személyiségről, mint azoknak volt, akik még olvastak. E téren a  modern pszichológia azt vizsgálja, hogy a kulturális minták állandó ismételgetése mennyire tagolja és alakítja az embert.

 

magyarnarancs.hu: Hogyan látja, jelenleg melyek a tudományos pszichológia legnagyobb kihívásai?

PCs: A pszichológus állandóan kérdéseket tesz fel a neurobiológusnak, de magát a kérdést nem a neurobiológus fogalmazta meg. Például azt, hogy milyen emlékező rendszereink vannak, a pszichológia kísérleti tapasztalataiból tudjuk. Máshogy emlékszem arra, hogy mennyi háromszor hét, és máshogy arra, hogy milyen volt a haja az első szerelmemnek a gimnáziumban. Arra, hogy az idegrendszer hogyan valósítja meg ezeket, a pszichológia nem tud válaszolni.

Az másik kihívó kérdése a szakmának, hogy milyen kapcsolat van az idegrendszer és a lelki jelenségek között.

Ezen kívül a pszichológiának volt elképzelése arról, hogy a kultúra terjedésével az emberek egyre elfogadóbbak lesznek egymással és egyre jobban elismerik az emberi különbségeket. Ez egy önbecsapás lett, mert nem így van.

A pszichológiának a feladata az, hogy értelmezze az újra megjelent agressziót, etnocentrizmust, azt, hogy miből fakadnak ezek. Visszatérő kérdés ezek mellett még az, hogy mit kezdjük a társadalmi érvényesülés  és a különbségek kultuszának kapcsolatával. Hogyan tud a pszichológia segíteni abban, hogy az egyenlő esélyeket milyen életkorban kell kialakítani, és milyen életkorban kell a különbségek kultivációjára törekedni. Erről egyelőre nagyon kevés konkrét tanácsunk van.

Pléh Csaba (főszerk.): Pszichológia. Akadémiai Kiadó, 2022, 1200 o.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!