Tomboló viharban mászott fel egy fa tetejére

Sorköz

Mi a különbség a természet- és a környezetvédelem között? Hogyan viszonyult hozzá az emberiség a különböző korokban? Van-e egyáltalán jövője a természetvédelemnek? Ilyen és hasonló kérdéseket vesz sorra Erdős László Hogyan mentsünk bolygót? című könyve, ami áttekinti ugyan e témát, de bizonyos válaszokkal adós marad.

Kedves Olvasónk! A Sorköz Olvasni muszáj sorozatában megmutatjuk: a Narancs szerzői nem csak írnak, olvasnak is a maguk örömére. Olvasnak és újraolvasnak régi és újabb klasszikusokat, méltán és méltatlanul elsüllyedt szerzőket, elfelejtett, a polc mögé csúszott könyveket és korábbi korok sztárkönyveit, véletlenszerűen vagy valami különös összejátszás révén elibük sodródott műveket.

A természetvédelem története – ez az alcíme a Kaleidoszkóp Könyvek sorozatban megjelent ismeretterjesztő munkának. Arról, hogy működik ma a természetvédelem, szinte mindenkinek van véleménye, személyes tapasztalata, de kezdeteiről, történetéről jóval kevesebbet tudunk. Ezért is ígérkezik izgalmas témának. A szerző – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa, az ELTE vendégoktatója – lényegre törően, a legfontosabb fogalmakra, történésekre, folyamatokra koncentrálva ír róla, így a laikus számára is jól olvasható a könyv.

Mindjárt az elején tisztáz két fogalmat: míg a természetvédelem a természet (a világnak az a része, amit az ember nem, vagy csak csekély mértékben változtatott meg), a fajok, az ökológiai folyamatok és a bioszféra megóvását jelenti az emberi tevékenység káros hatásaitól, addig a környezetvédelem kifejezetten az ember védelmét szolgálja az ember számára fontos környezeti tényezők optimális szinten tartásával. Egyfajta fogalompár ez; gyakran átfedésben vannak egymással, és egymás nélkül értelmetlenek. A két irányzat sokszor össze is fonódott a történelem folyamán.

Ami a természet védelmére tett erőfeszítéseket illeti, már a középkorban voltak rájuk példák. Angliában 1285-ben törvényt hoztak a lazacok védelmében, 1534-ben védetté nyilvánították a vörös kányát. A 17-18. században is születtek törvények a vadvilágot védendő, mégis egészen az újkorig az ember kiaknázandó ellenségnek tekintette a természetet.

A természetvédelem a romantikával párhuzamosan, a 18. század végétől bontakozott ki, egy évszázad elteltével pedig meg is gyökeresedett a világ több országában.

Amerikában ez idő tájt, a 19. század végén jöttek létre az első nemzeti parkok. Egyik ötletgazdájuk a skót, de az Egyesült Államokban letelepedett John Muir volt, aki szenvedélyesen rajongott a természetért. Azt vallotta, hogy a természet nincs alárendelve az embernek, sőt az ember része a természetnek. A sokáig a vadonban élő Muir természetszeretetének olyan extrém megnyilvánulásai voltak, mint hogy egy alkalommal tomboló viharban ment kirándulni és felmászott egy fenyő csúcsára, hogy megtapasztalja a természet erejét, a szél süvítését és az eső illatát.

Másutt ekkorra erősödtek meg a madárvédelmi törekvések, 1900-ban pedig egyezmény született egyes afrikai állatok vadászatának betiltásáról (csekély eredményt hozott). Ám erre az időszakra tehető számos esztelen természetpusztító jelenség is. A legismertebb ezek közül talán az amerikai bölények módszeres, felfoghatatlan mértékű legyilkolása.

 
Erdős László: Hogyan mentsünk bolygót?
Fotó: A szerző felvétele

A környezetvédelem csak később, a 20. század második felében nyerte el a fontosságát. Addigra már túl volt az emberiség két világháborún, sokasodtak a természet tönkretételét eredményező folyamatok (ipari katasztrófák, a folyók folyásirányának megváltoztatása a Szovjetunióban stb.), elterjedtek a természetre káros vegyszerek. Viszont 1970. április 22-én megszületett a Föld napja, ami a rá irányuló óriási médiafigyelemnek köszönhetően megerősítette a környezetvédő mozgalmat. A következő évtizedekben szervezetek és egyezmények egész sora jött létre, megjelentek a radikális környezetvédők. 1982-ben betiltották a kereskedelmi célú bálnavadászatot, ami a természetvédők első komoly globális sikere volt.

Erdős László könyve bemutatja a 21. századi törekvéseket is, beleértve a különböző Föld- és klímacsúcsokat, illetve természetvédelmi konferenciákat, a globális felmelegedés elleni küzdelmet, a zöld ügyek alakulását az Európai Unióban. Külön fejezetek foglalkoznak a természetvédelem mártírjaival – a szerző megjegyzése szerint a természet- és környezetvédők ellen elkövetett gyilkosságok száma 2010-től még inkább nőtt – és az esőerdők védelmében tett erőfeszítésekkel.

Ám ahogy azonban haladunk a könyv vége, a napjaink legégetőbb természetvédelmi kérdéseit tárgyaló fejezetek felé, sajnos úgy laposodik el a tartalom. A szerző világosan elmagyarázza ugyan, milyen összefüggés van mondjuk az esőerdők kiirtása és az európai társadalom irreálisan nagy hús- és tojásfogyasztása között, vagy hogy miképp segíthetjük a természetvédelmet, ha tudatos vásárlók vagy a zöld életmód hívei vagyunk, de a könyv címében megfogalmazott kérdésekre adott válaszai nemigen terjednek túl közhelyeknél. Ráadásul amikor azzal szolgál tanácsként, hogy természetvédelmi kérdésekben keressük a képviselőinket úgy is, ha történetesen nem rá, hanem más jelöltre szavaztunk, akkor annak csupán a valóság mond ellent. Elég csak arra gondolni, mennyire képviselik a lakosság érdekeit politikusaink a szinte naponta bejelentett, újabb és újabb akkumulátorgyárak esetében.

Ezzel pedig eljutottunk a könyv egy másik fogyatékosságához.

Feltűnően hiányzik belőle a környezetvédelem mostani magyarországi helyzete.

Ha valamiről, akkor erről igazán illett volna szólni egy, a bolygó megmentésével foglalkozó munkában. A helyzet ugyanis tragikus: azon kívül, hogy nincs önálló környezetvédelmi tárca és a környezetvédelem intézményeit is kiüresítették, aggasztó méreteket öltött a kormányzati körök természetrombolása. Tavaink élővilágát és természeti környezetét teszik tönkre a tájba nem illő gigaberuházásokkal, Natura 2000-es területeken építkeznek, környezetszennyező üzemeket hoznak létre országszerte, erdőket, fasorokat, nádasokat vágnak ki és még sorolhatnánk. Csak nem azért nincs szó ezekről a könyvben, mert ma már ilyet egész egyszerűen nem lehet leírni a Libri és a HUN-REN (a kötet megjelenésekor még ELKH) közös kiadványsorozatában? Élünk a gyanúperrel, hogy ez a helyzet. Pedig ha meg akarjuk menteni a bolygót, nem árt tisztában lenni azzal, mi folyik szűkebb környezetünkben, településünkön, országunkban.

A Hogyan mentsünk bolygót? című könyv átfogóan bemutatja a természetvédelem történetét, de ennél többet nem ad – nyilván nem is feltétlenül ez a célja egy rövidebb terjedelmű ismeretterjesztő munkának. (Ilyen tekintetben leginkább egy egyetemi jegyzetre hasonlít.) Viszont majd’ tizenegy oldalas irodalomjegyzékét érdemes böngészni, mert egy csomó izgalmas, a laikusok számára ismeretlen természet- és környezetvédelmi könyv, tanulmány elolvasására inspirál.

Erdős László: Hogyan mentsünk bolygót? A természetvédelem története. Libri Könyvkiadó, 2023, 186 oldal, 4299 Ft

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.