Erőemelő szövetség főtitkára: „A kampány során a pártállás nem volt szempont"

  • narancs.hu
  • 2021. március 11.

Sport

A Fideszhez kötődő jelölt nyerte a Magyar Erőemelő Szövetség elnökválasztását, de a főtitkár szerint ennek nem volt köze a politikához. 

Korábban írtunk arról, hogy a Magyar Erőemelő Szövetség (MERSZ) elnöki posztjára Rónaszéki András halála után többen is pályáznak, egyikük a korábban vésztői fideszes önkormányzati képviselő, Berke Loránd. Az online elnökválasztásra hirtelen megugrott a szavazni jogosult egyesületek száma, végül pedig kétharmados győzelemmel Berke nyerte az elnökválasztást

Az elnökválasztása után arról érdeklődtünk a szövetség főtitkáránál, Mizsér Péternél, hogy igaz-e, hogy a járványhelyzet lejárta után 90 napon belül teljes tisztújítást kell tartani a szövetségben, s hogy ez vonatkozik-e az elnöki tisztségre is, miközben éppen most választott vezetőt magának a szövetség. Emellett azt is firtattuk, hogyan írhatta alá Fehér Imre alelnökként az elnökválasztásról szóló jegyzőkönyvet február 28-án, ha február 25-én lemondott posztjáról. 

Mizsér Péter szerint a február 22-én megjelent „Az erőemelő szövetség élére is aspirál egy fideszes politikus” című cikkünk több helyen is szándékosan torzítja a valóságot, mert Berke Loránd szerinte nem Kövér László patronáltja. Azt írta, összesen egyszer találkoztak az önkormányzati választás kampányában, miután a Fidesz választási stratégiájának része volt, hogy a helyi kampányokat egy ismertebb arccal támogatja.

„A Magyar Erőemelő Szövetség viszont olyan országos sportági szakszövetség, ahol a pártállás nem döntő egy pozíció megszerzésekor. Semelyik politikai tömörülés nem támogatja a szövetséget, így nem kaptunk ígéretet” – így a főtitkár.

A főtitkár azt írta, hogy alaptalan az a kijelentés, ami az egyesületek félelméről szólna, mert mind a három elnökjelölt egyaránt évtizedek óta az erőemelésben mozog, gyakorló erőemelő versenyző, így annak ide keverése, hogy

„a Fidesz letaglózza a szövetségeket durván manipulatív.”

Hozzátette, az egyik vesztes aspiráns, Fekete Miklós, elsősorban nem azért indult a választáson, hogy ne Berke Lóránd nyerjen. „A Fekete Miklós által indított kampány módszereit és tartalmát nem tisztünk minősíteni, de arról tájékozódtunk, hogy az IPF (a Nemzetközi Erőemelő Szövetség – B. T.) elnöke azért nyilatkozott Fekete mellett, mert azt hitte, Fekete az egyetlen jelölt. Feltételezzük, hogy a többi tisztségviselő is a valós információk hiányában volt” – írta a főtitkár, aki szerint szándékosan torzította cikkünk a valóságot akkor is, amikor arról írtunk, hogy új, versenyző nélküli egyesületek dönthetik el az erőemelő szövetség elnökválasztását.

Mizsér Péter szerint a cikkeinkben használt szavak: „segélykiáltás” és „befolyásolási kísérlet” alkalmas hangulatkeltésre.

Bár eddig az 1996-ben önállóvá vált Magyar Erőemelő Szövetséget mintegy 50 egyesület alkotta, az elmúlt három-négy hónapban 60 új partnerrel bővült a szakszövetség, a főtitkár levelében viszont azt írta, a szövetségbe felvett valamennyi új egyesület rendelkezik versenyzőkkel, és pont azért léptek be a szövetségbe, hogy versenyengedélyeket tudjanak adni versenyzőiknek. Hozzáfűzte, a szövetségben jelenleg uralkodó helyzet nem kaotikus és elfajult, ezt csak a vesztes félnek - Fekete Miklósnak - érdeke állítani. A választási eredmény szerinte egyetértésen alapul, és harmonikus.

Azt is írta, Fehér Imre alelnök lemondása mögött nem a „kaotikus és elfajult” helyzet áll, de ennek valós okát viszont nem fedte fel. 

Az egyik elnökaspiráns, Fekete Miklós általunk korábban idézett posztját Mizsér szándékosan zavarkeltőnek és hamisnak nevezi, mert míg Fekete korábban azt írta, hogy az online szavazás során a szavazatát bárki visszavonhatja, amennyiben egy új, szabályosan kitöltött szavazólapot ad le, Mizsér szerint a szavazatokat nem lehetett visszavonni, vagy megváltoztatni.

Bár korábban arról számoltunk be, hogy úgy tudjuk, több egyesület is informálisan jelezte, fideszes helyi politikusok megkeresték meg őket és Berke támogatását ajánlották figyelmükbe, Mizsér szerint a témában legutóbb megjelent cikkünk címe is etikátlan, mert mint írta, 

„a kampány során a pártállás nem volt szempont, így befolyásoló tényező sem”.

Bár csak annyit írtunk, hogy vannak versenyzők, akik fontolgatják kilépésüket, és átléphetnek a Profi Erőemelő Ligába, Mizsér szerint a nagy múltú egyesületek az elnökválasztás után nem lázonganak, és nem fontolgatják kilépésüket, mint írta, eddig egyetlen „lázongó levelet”, vagy kilépési kérelmet sem kaptak.  

Mizsér meglátása szerint Berke Lóránd a tagszervezetek között kampányolt, míg Fekete a nyilvánosságot célozta meg, holott a szavazati jogú tagok nem ott voltak. Berke kampánya a szavazók között volt érezhető, míg Fekete kampánya döntően ezeken kívül. Bár a szavazás elvileg titkos volt, Mizsér azt is írta,

„Berke Lóránd mind a régi, mind az új tagszervezetek vonatkozásában nyerte a választást. Minden olyan állítás, ami ezzel ellentétes, tényellenes”.

Kitért arra is, hogy Fehér Imre alelnök úgy írhatta alá alelnökként a február 28-i jegyzőkönyvet, hogy február 25-én benyújtott levelében csak március 1-i hatállyal mondott le az elnökségi tagságáról, a szövetség honlapján ugyanakkor február 25-én azt írta, "a mai nappal Fehér Imre, a Szövetség alelnöke lemondott az elnökségi tagságáról”. 

Két meghatározó körülményt ugyanakkor figyelmen kívül hagyott, legalábbis nem említett válaszában Mizsér Péter. Az egyik a honi sportági környezet. A NER rendszerében a kormányzópárt valósággal letarolta a szakszövetségeket. Ahogy korábban megírtuk, fideszes politikus irányítja a teniszszövetséget (Lázár János), a korcsolyázókét (Kósa Lajos), a kézilabdásokét (Kocsis Máté), a birkózókét (Németh Szilárd), az ökölvívókét (Bajkai István), a kosárlabdásokét (Szalay Ferenc), hogy csak a legismertebbeket említsük. Nemrégiben pedig a Magyar Triatlon Szövetség élére azt a Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselőt választották meg, aki ellen nyomozás folyik. Berke hosszú ideje fideszes politikus, aki mellett az önkormányzati kampányban nem csak Kövér László házelnök, a Fidesz országos választmányának elnöke, hanem Kovács József gyulai kormánypárti országgyűlési képviselő, Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője és Molnár Sándor Vésztő volt fideszes polgármestere is korteskedett.

A kormánypártnak finoman szólva nem volt ellenére Berke indulása a MERSZ elnöki posztjáért, győzelme pedig kapóra jött. Több egyesület informálisan jelezte, fideszes helyi politikusok megkeresték őket és Berke támogatását ajánlották figyelmükbe. (Ennyit egy sportszervezetek tiszteletben tartott politikamentességéről.) Ugyanakkor kétségtelenül igaz, Berke régi motoros az erőemelőknél. Éppen ezért írtunk korábbi cikkünkben, hogy „Berke erőemelős múltja és a szövetségben végzett munkája alapján nem lenne ejtőernyős sok más fideszes politikussal szemben, de tény, ő is a Fideszben politizál.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.