1. Kitől kérnél autogramot?
Igazából senkitől – nem tartom sokra az autogramosdit –, de ha mindenképp mondani kell valakit, akkor természetesen Weöres Sándortól. De tőle sem azért kérnék, mert nagyon szükségem lenne az autogramjára, hanem mert valószínűleg annyira zavarban lennék, ha találkoznánk, hogy ezzel próbálnék időt nyerni.
2. Mi a luxuskiadásod?
Sokszor taxizom, pedig ott a BKV-bérlet a zsebemben. És sajnos a cigaretta is egyre inkább luxuskiadássá kezd válni.
3. Harry Potter vagy Háború és béke?
Háború és béke. Ki kell fejteni? Én a Harry Pottert nem olvastam, moziban láttam, és bár nagyon élveztem ezeket a filmeket, nem éreztem leküzdhetetlen vágyat, hogy elolvassam a könyveket is. Ellenben a Háború és békét 17 éves korom körül olvastam, és tervezem, hogy újra előveszem.
4. Melyik kitalált figuránál érezted leginkább, hogy mintha rólad mintázták volna?
Senkinél. De hogy azért mondjak valakit, a Radnótiban nemrég bemutatott Térey-darab, a Protokoll főszereplőjét említeném. Egy közeli barátom, aki nagyon jól ismer, miután megnézte az előadást, azt mondta, hogy ezek akár az én mondataim is lehetnének. Én ezt magamról nem érzem, de állítólag a mentalitásom, egyáltalán, az egész világhoz való hozzáállásom olyan, mint Mátrai Ágostoné.
Fotó: Galló Rita
5. Mit tennél, ha nő lehetnél egy napra?
Miért, van különbség? Szerintem a nagy lényegi azonosságokhoz képest a különbségek pusztán technikai jellegűek és elenyészőek. Így, ha nő lehetnék egy napra, valószínűleg ugyanazt csinálnám, amit férfiként is csinálok.
6. Mit töltöttél le utoljára?
Nem vagyok egy nagy számítógépező. Természetesen használom az internetet levelezésre, hírolvasásra, ilyesmikre, de filmet vagy bármi mást még sose töltöttem le. Lehet, hogy kicsit avíttas vagyok… Vagy a YouTube letöltésnek számít? Mert ma délután, amíg főztem, Vivaldi-fagottconcertókat hallgattam rajta, és nagyon élveztem.
7. Melyik előadást nézve érezted legutóbb, hogy ez a legjobb dolog a világon?
Sok előadás van, ami nagyon tetszett, de hogy az lenne a legjobb dolog a világon… Minél több időt tölt el az ember ebben a szakmában, ez az élmény annál ritkább. Ráadásul elég sokat játszom, így nézőként színházba igen ritkán jutok el. Utoljára öt éve történt, hogy egy előadás nagyon megfogott: a Müpában játszották a Heiner Goebbels rendezte Eraritjaritjakát. Nagyon másfajta színház volt, mint amit én csinálok, vagy amit odáig láttam – annyira tetszett, hogy másnap újra elmentem megnézni.