Színház

Dráma a szájban

Szép Ernő: Patika

Színház

Na, mikor fájdul már meg az a fog, a patikusné foga? Mikor következik már be az a fogászati értelemben jelentéktelen, de a patikussegédi szív szempontjából és Szép Ernő színházi munkásságában is fontos fájás, ami előhozza a hősszerelmest a vidéki kocsmagőzben pácolódó, nagy dolgokra vágyakozó pesti fiúból?

Először végig kell ülni, hogy benépesüljön az Örkény színpadára kitelepült kaszinó, a Szép-térképen valahol Bivalybasznád és Mucsaröcsöge között elterülő Laposladány társasági életének központja. E központi hely központi asztalánál verik nagyban a blattot a polgári társaskör hím tagjai: veri a jegyző, veri a postamester, kibicel a tanár, és veri a bérlő, Borgida is, aki a felsorolt urak közül bőrkabátjával tűnik majd ki. Ebből a bőrkabátviseletből lesz a menetrend szerinti kalamajka. Patikát úgy még nem játszottak ezen a Földön, vagy ha igen, az nagy hiba volt, hogy ne hangzott volna el az utókorra hagyott Szép-szavak egyik legszebbike, a bűrkabát. De Pap Ferkének (Vajda Milán), a bőrkabátféltésből kötekedő uradalmi intézőnek csak később van jelenése. Addig még ki kell mennie a régi patikussegédnek, és be kell jönnie az újnak: Balogh Kálmán még nem tudja, de hamarosan megtudja, milyen is a bálnak csúfolt, laposladányi high life a biliárd- és a kártyaasztal közötti térségben.

Az örök patikussegéd-körforgás szép vonása a Mohácsi testvérek hosszúra nyúlt Patikájának, de ahhoz, hogy Kálmán is kimenjen, még számos életfogytos laposladányinak kell bejönnie. A forgalomból rögtön kitűnik Znamenák István, aki kevés szimpátiát keltő, de azzal mesterien gazdálkodó, sírva vigadó és olykor asszonyt verő patikusként egymaga eljátssza, miért olyan reménytelen ez a kisztihandoktól hangos, tekintetes és úri vidék. Szintén színre lép a darab későbbi fogfájósa, az egyelőre csak életvitelszerűen unatkozó patikusné – Tenki Réka sugárzó egykedvűsége a hátsó sorokból is jól kivehető, ám amit mellette a postamesterné művel, az nemhogy egy kőszínházat, de egy stadiont is felvillanyozna: „Hogyan játsszunk elvirágzott szépasszonyt Ladányban?” magánszámával Kerekes Éva akkorát alakít, hogy minden Patikák fénypontja, a kikapósprogram mellett futó bűrkabátos kakaskodás is elszürkül egy ekkora one-woman-show árnyékában. Alakul az össznépi dajdaj, a Mohácsi Brothers első felvonása a Marx Brothers frenetikus burleszkszámát idézi, aligha szándékosan: a Botrány az Operában híres jelenetében mind többen és többen töltenek meg egy hajókabint, míg Ladányban a báli helyzet fokozódik, elég gépiesen. Mindenki megmutatja magát a kaszinóban, aki számít, és az is, aki nem: a kiszolgáltatott kiszolgálószemélyzetet Kati, a cselédlány (Zsigmond Emőke) képviseli. A patikussegédek ebben az asszonyverős, hardcore Patikában nemcsak Ladányon, de Katin is átmennek, mintegy kötelező jelleggel.

Lapos ez a Ladány, lapos a Föld is, a Mohácsi Művektől megszokott színvonalon üzemelő első felvonás sem a magaslataival tüntet, pedig a szerző (az eredeti) elég jó szavakat (nem csak a bűrkabátot) és alakokat hagyott az utókorra.

A papírforma szerinti színpadi működésbe, remélhetőleg egyszeri alkalommal, az élet rendez drámát, amikor a ladányi dajdajozás alatt egy rosszul lett nézőt kell kimenteni a hátsó sorokból. Ilyen viszontagságok és egy szünet után jutunk a fogfájásig. Nagy pillanat ez a patikussegédnek, hogy a fájdalomcsillapító cseppekkel ügyetlenkedve szerelmes szívével coming-outoljon. Míg a patikusné drámája a szájában játszódik (Tenki Réka jól adja a fogfájást is), Kálmán, mint a boldogságot lepkehálóval üldöző széplélek, a nagy és megismételhetetlen szerelemérzést akarja behajtani az életen. Ki gondolná, hogy egy ladányi patikában is megteremhet a szerelem? A patikusné biztosan nem, neki csak a foga fáj, míg a segédnek egy fontosabb testrésze. Novkov Máté Balogh Kálmánja ott van a Balogh Kálmánok erős középmezőnyében, akik hiába tagjai a Gyógyszerészsegédek Országos Szövetségének, mégis olyan egyedül vannak ezen a világon. Két boldogtalanságiskola, a fővárosi álmodozó és a vidéki beletörődő feszül egymásnak a patika padlóján, a lírázás és a fogfájás közt. A színészek jól járják ezt az oda-vissza táncot, de Znamenákra hárul, aki egyszer csak zenekarostul hazaesik, hogy feldobja ezt a felvonást is.

Szép Ernő írt egy harmadikat is, amiben a dámákról álmodozó Kálmán, akárcsak a Lila ákác hőse, addig epekedik a nagyságák után, mígnem felfedezi, hogy a kisságák is adhatnak valamit. Ez a romantikus olvasat, a pesszimistább pedig, nos, az pesszimistább. A darabhoz toldott boldogságkezdeményből a Mohácsiak nem kérnek, fanyar változatukban Kálmánból rendes ember válik, aki beteljesíti a laposladányi patikussegédsorsot, és mielőtt továbbállna, ahogy kell, megtapossa ő is a cselédlányt. Következő állomáshelyén talán már a kártyaasztalhoz is odaférhet, a patikajog is összejöhet. Nem nagy ügy, a kártyakört sem érdekli a jövés-menés, megrázkódtatás a nézői oldalon sem történik, a Mohácsiak kontra Szép Ernő meccs végül döntetlenre jön ki. A Szép-mondatok jól kivehetők az átiratból, a gyűjtőknek érdemes végig maradniuk.

Köves Gábor

Örkény István Színház, december 16.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.