Zsinórpadlás

Ez a maximum

Az FAQ Színház első tíz éve

Színház

Az FAQ Színházat Budapestre költöző győri színjátszók alapították 2012-ben. Az elmúlt tíz évben sokat alakult a társulat. Egyetlen dolog nem változott: a nyitottságuk és az érdeklődésük.

Az elnevezés utal az angol frequently asked questions rövidítésére, van is előadásuk, amely a Gyakran ismételt kérdések címet viseli. A színház több helyütt viszont Fejlesztés Alatt Q-ként szerepel. Ha nagyvonalúan elengedjük azt a kérdést, hogy mit is jelent valójában az a Q (gyaníthatólag semmit), akkor megkapjuk a társulatnak a „lifelong learning” fogalmával leírható ars poeticáját. Azt, hogy különböző formákkal és színházi kifejezésmódokkal kísérleteznek, és mindig arról igyekeznek beszélni, ami a társulat tagjait valóban foglalkoztatja.

Az FAQ alapítói közül többen – Árvai Péter, Barcsai Bálint, Mentes Júlia, Messaoudi Emina, Orbán Borbála, Tárnoki Márk és Tóvaj Ágnes – aktív tagjai voltak kamaszként a győri diákszínjátszó közegnek. „Ezeket a csapatokat nem színi stúdiókként kell elképzelni. A színházcsinálás nem célja, hanem eszköze volt a diákszínjátszó közösségeknek. A csoportvezetők munkáját pedagógiai attitűd jellemezte, központban a közösségépítéssel. A győri játszók közt elenyésző volt azok száma, akik színészként képzelték el a jövőjüket. A színház arra volt jó, hogy bizonyos témákról, illetve a színházon keresztül magukról beszéljenek a fiatalok” – mondja Tárnoki Márk társulatvezető a győri évekről. Bár a társulat mára professzionális keretek között működik (főleg) a MU Színházban, a szabadságra és kiegyensúlyozottságra törekvésük erős maradt. Miután Tárnoki diákrendezései jó visszajelzéseket kaptak, a csapat úgy döntött, hogy társulattá válnak, immár Budapesten. Ekkor választották ki az FAQ nevet, és a Manna Kulturális Egyesület segítségével megteremtették az ehhez szükséges jogi és szervezeti hátteret. A Manna ezután még több évig operatív hátteret biztosított számukra. A Dominó című előadást (Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör című drámájából, 2012) már a MU Színházban mutatták be, amely befogadó intézményként az FAQ otthonává vált.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.