Zsinórpadlás

Ez a maximum

Az FAQ Színház első tíz éve

Színház

Az FAQ Színházat Budapestre költöző győri színjátszók alapították 2012-ben. Az elmúlt tíz évben sokat alakult a társulat. Egyetlen dolog nem változott: a nyitottságuk és az érdeklődésük.

Az elnevezés utal az angol frequently asked questions rövidítésére, van is előadásuk, amely a Gyakran ismételt kérdések címet viseli. A színház több helyütt viszont Fejlesztés Alatt Q-ként szerepel. Ha nagyvonalúan elengedjük azt a kérdést, hogy mit is jelent valójában az a Q (gyaníthatólag semmit), akkor megkapjuk a társulatnak a „lifelong learning” fogalmával leírható ars poeticáját. Azt, hogy különböző formákkal és színházi kifejezésmódokkal kísérleteznek, és mindig arról igyekeznek beszélni, ami a társulat tagjait valóban foglalkoztatja.

Az FAQ alapítói közül többen – Árvai Péter, Barcsai Bálint, Mentes Júlia, Messaoudi Emina, Orbán Borbála, Tárnoki Márk és Tóvaj Ágnes – aktív tagjai voltak kamaszként a győri diákszínjátszó közegnek. „Ezeket a csapatokat nem színi stúdiókként kell elképzelni. A színházcsinálás nem célja, hanem eszköze volt a diákszínjátszó közösségeknek. A csoportvezetők munkáját pedagógiai attitűd jellemezte, központban a közösségépítéssel. A győri játszók közt elenyésző volt azok száma, akik színészként képzelték el a jövőjüket. A színház arra volt jó, hogy bizonyos témákról, illetve a színházon keresztül magukról beszéljenek a fiatalok” – mondja Tárnoki Márk társulatvezető a győri évekről. Bár a társulat mára professzionális keretek között működik (főleg) a MU Színházban, a szabadságra és kiegyensúlyozottságra törekvésük erős maradt. Miután Tárnoki diákrendezései jó visszajelzéseket kaptak, a csapat úgy döntött, hogy társulattá válnak, immár Budapesten. Ekkor választották ki az FAQ nevet, és a Manna Kulturális Egyesület segítségével megteremtették az ehhez szükséges jogi és szervezeti hátteret. A Manna ezután még több évig operatív hátteret biztosított számukra. A Dominó című előadást (Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör című drámájából, 2012) már a MU Színházban mutatták be, amely befogadó intézményként az FAQ otthonává vált.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.