Színház

"Hadd lássunk át magunkon..."

Ibsen: A nép ellensége

  • Csáki Judit
  • 2013. június 1.

Színház

Fikarcnyi áthallás sincsen a Katonában bemutatott A nép ellenségében (Hajdú Henrik fordításában a manapság agyonstrapált A hazaáruló a címe, ám most Kúnos László friss magyar szövegét halljuk): Zsámbéki Gábor rendezése ugyanis nem összetett mondat, egy "olyan, mint"-tel a közepén, hanem kijelentés, noha azon belül finoman árnyalt.

A város és polgárai jólétét, megélhetését biztosító fürdőről kiderül, hogy a vize mérgező. Egyszerű helyzet ez, mind a nyársat nyelt, hatalomimádó polgármester, mind öccse, a mérgezést fölfedező, elszánt, a világjobbítás lehetőségébe belevakuló fürdőorvos számára: eltussolni, fölfedni. Orvosolni apránként, csöndben - főképp csak szavakban -, illetve azonnal, hangosan, nagyban. Tönkretenni a várost hosszú távon, hagyni tönkremenni holnap.

Többségi érdek, kisebbségi igazság. Ahol a többség, ott a hatalom, ahol a kisebbség, ott az igazság. Sőt: ahol a többség, ott az ostobaság, ahol a kisebbség, ott az ész. Ezt az egyszerűnek látszó (elitista) kijelentést többségi oldalról bonyolult, avagy nagyon is egyszerű mechanizmusokkal, oktatási koncepciókkal, foglalkoztatási törvényekkel kell biztosítani, amit szükségképpen a többség fölkent vezetői végeznek - na, ez nincs benne az Ibsen-darabban. Vagy mégis.

A nézőtéri többség valószínűleg a társadalmi kisebbség, de hát ez nem baj, elvégre színház ez. És azt teszi, ami a színház eminens dolga: belebeszél az ügyekbe, helyettünk szól - és ez akkor is fontos, ha semmi nem változik meg tőle a politikában.

Zsámbéki két nagyszerű színészre bízza a két antagonisztikus figurát, a testvérpárt (szólhatna persze egy Ibsen-dráma szorosan erről, a testvérharcról is): Kulka János és Fekete Ernő dolga, hogy - igazságtartalmaikat fölismerve és fölfedve - hitelessé tegyék a polgármester és a doktor alakját, ezzel megteremtve a dráma tétjét is. Hogy ne a megveszekedett gonoszság és az éteri jóság birkózzon egymással.

Mert Fekete Ernő fürdőorvosa olyan gyermeki örömmel fogadja gyanúja tudományos igazolását, hogy fikarcnyit sem gondol semmiféle következménnyel. És mert Kulka János polgármestere semmi egyébre nem gondol, mint hatalma elvesztésére, ha a város tönkremegy.

A háttérben pedig - a Katona színpadán többnyire láthatóan is - ott áll a tömeg, a többség, a kisebbség együtt: a család, a sajtó, a nép. Eszközök és áldozatok, akár a személyes fenyegetettséget, akár a sajtó erejét, akár a "polgári erények" önértékét hangsúlyozzák. A család - szemben a megélhetést biztosító "józan ésszel" - sorsközösséget vállal a nép ellenségének bélyegzett családfővel, noha a Rezes Judit által játszott érzékeny, férje gyerekes túlhabzásait fékezni próbáló, a világot, benne a saját gyerekei veszélyeztetettségét is árnyaltabban szemlélő feleség jobban, pontosabban tudja, mi következik, és a tanítóként dolgozó felnőtt lány Pálos Hanna alakításában - amely a mai "forradalmi ifjúságot" idézi meg - már saját bőrén is érzi, mi és hogyan működteti a hatalmat. Az önmagukat liberálisnak valló sajtómunkásokról kiderül - Ötvös András és Kovács Lehel nyüzsgönc és gyáva hőzöngőre vett játékából -, hogy addig mérlegelik önnön érdekeiket, a lojalitás és a szembenállás várható hozadékát és veszteségét, míg ki is mondják, hogy "át kell venni végre a legfontosabb pozíciókat". A népet egymagában hozza be Bán János egy rendkívül finom, a manipulálhatóság és az önérzet beszédes kevercsét megmutató alakításban; a háztulajdonosok, valamint az antialkoholisták szövetsége elnökeként a nép, a többség támogatását ígéri annak, aki az épp megfelelő status quo fennmaradását avagy egy annál jobbat ígér. Közben mintegy bizonyítja, hogy a haza, a nép nemcsak ellenzékben nem lehet, de önmaga rövid távú érdekein sem emelkedhet fölül soha, hisz nem tudja, csak féli, "kik jönnek utánuk".

A hatalmi gépezet, csúcsán a polgármesterrel, nemcsak az igazság érvényesülését, hanem a kiderülését, a nyilvánosságát is megakadályozza; Zsámbéki rendezésében ritka, ezért is sokatmondó elem az a videó, amely a polgármester "emberi arcát" elénk tárva nemcsak teniszt, öregnéni-átkarolást és egyéb leharcolt kampányfogásokat mutogat, hanem a népgyűlés helyszínén a híradással való manipuláció transzparenciáját is. A fürdőorvos a maga egyszerű, mondhatni, földhözragadt igazságának föltálalása helyett a minduntalan megzavart, méltatlan körülmények közepette politikusi szónoklatba vált, "a szellem elfertőződéséről" beszél, némileg zavaros fordulatai belőlünk, a nézőtéren ülő országos kisebbségből együttérzést, egyetértést és feszengést váltanak ki, a színpadon testet öltő, többségileg megtámogatott hatalomból a módszeres kinyírást.

És persze van az "egy igaz ember": a kívülálló, politikában, hatalomban nem érdekelt, morálisan belülről vezérelt hajós, aki menedéket kínál a földönfutóvá lett családnak, miközben őt magát is kirúgják. Lengyel Ferenc a színpadon kőszikla.

A végére - amikor a színpad közepén föltörő sár már szépen tart a nézőtér felé - földereng egy másik oldali korrupció: Ujlaki Dénes tímármestere fölvásárolja a nagy hirtelen elértéktelenedett fürdőrészvényeket... Tudnánk folytatni.

Katona József Színház, április 27.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.