rés a présen: Jörg Widmann Arc a tükörben című operájában láthatunk legközelebb a Müpában október 15-én, a Neue Oper Wien előadásának magyarországi bemutatóján. Miről szól ez a kortárs opera, és milyen szerepben leszel látható?
Petrány Eszter: Az Arc a tükörben Widmann egyik korai, 2003-ban bemutatott műve. Egy modern Pygmalion-történet, azzal a csavarral, hogy egy biotechnológiai laborban játszódik, amelyet egy házaspár, Patrizia és Bruno vezet, akik egy zseniális professzor, Milton segítségével megalkotják Justine-t. Ő Patrizia tökéletes mása, egy valódi klón. Eredetileg négyszereplős a darab, de a rendező szerette volna Justine alakját valamivel árnyaltabban, összetettebben ábrázolni, így kerültem a képbe, afféle csatornaként Justine hangja, lelke és a közönség között. Az eredeti klón a darab végéig sejtelmes marad, de részben rajtam, a mozdulataimon keresztül kommunikál.
rap: Milyen a munka a társulattal?
PE: Csodálatos, de kihívásokkal teli. A csapat kivételesen jó volt, Carlos Wagner pedig egy rendkívül nyitott, kreatív rendező. Amikor épp nem az én részeimet próbáltuk, akkor a rendező és az asszisztense mellett jegyzeteltem. Főként a mozdulatokat, gesztusokat igyekeztem finomítani, és azt hiszem, az énekeseknek minden extra input jól jött, hiszen zenei, színészi és lélektani szempontból is nehéz dolguk volt. Walter Kobéra karmester maximalizmusa, precizitása elengedhetetlen volt ennél a komplex zenénél, Carlos játékossága, kifinomultsága pedig a történet és az előadásmód szempontjából volt fontos.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
