Teljes forma
Két nő tangózik Molnár Noémi hegedűjátékára, miközben Bali Anikó a saját versét olvassa fel.
Színház
Színházgazgató-választás Pécsen: csökkenő nézőszám ellenére kapott bizalmat a kormány kegyeltje
A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban a régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt. Lipics bár csatát nyert, de a háborút még elbukhatja.
A szürkeség ragyogása
Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.
„Volt olyan felkérés, amire nemet kellett mondanom, mert úgy éreztem, meghasonultam volna abban a közegben”
Hermányi Mariann játszott A besúgó és a Hunyadi című tévésorozatokban, de főképp színpadon láthatjuk. A pályájáról, a szabadúszó létről és a kiállásról beszélgettünk.
A zsidó kutya
Sokszereplős a mű, össze sem tudtam számolni, hányan jelennek meg a színpadon.
Polgár Csaba: „Van pénz, de ezzel inkább az ideológiát szolgálják ki, és nem a kultúrát”
Az Örkény Színház művészeti vezetőjét az új feladatkör nehézségeiről, terveiről, színészi, rendezői pályájának alakulásáról, valamint a színházi szakma megosztottságáról is kérdeztük.
„Meglátom a dj-t a fülkében. Harminc éve ismerem az ujjait. De most látom először az arcát.”
Jelena Juresa médiaművész az európai technoszíntéren DJ Max néven ismert szerb háborús bűnös esetéből alkotott egy olyan koncert-performance-t, amely nyelven túli élményt ad arról, hogy mit jelent együtt élni egy háború következményeivel.
Dinnyék közt a gyökér
Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.
Kell-e paróka a boldogsághoz?
„A dráma és a színház számomra az emberek találkozásáról szól. Odafigyelés és egymásra figyelés, kíváncsiság és nyitottság, amiben a közönség az egyik legfontosabb résztvevő. Lehetne azt is csinálni, hogy »csak« a klasszikusokat nézzük új köntösben. De a visszajelzések azt mutatják, van igény az újra” – mondta egy interjúban O. Horváth Sári drámaíró.
Utánunk a robotok?
A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.
Túlélni a békét
Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.
"Idő és hely hoz létre igazi közösséget, így születnek az igazán jó színházak"
A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.