olvasópróba

Új darabok, régi macska

Színházi bemutatókat, előadásokat ajánlunk.

Magyarországi ősbemutatóval zárja az évadot a tatabányai Jászai Mari Színház. Az ausztrál szerző, Andrew Bowell egy másik művét, a Ha eláll az esőt már játszották Tatabányán néhány éve. Guelmino Sándor, a színház művészeti vezetője és az előadás rendezője e jól sikerült találkozást követően keresett egy másik művet a szerzőtől, így talált rá az Idegen nyelvekre. „Mindannyiunkat érintő kérdésekről, a társas kapcsolatok labilitásáról, a bizalomról és a megbocsátásról beszél. Arról, hogy kevés dologban különbözünk, mégsem értjük meg egymást, hogy mennyire nehéz kapcsolódni egy másik emberhez, és milyen könnyű elrontani egy kapcsolatot. A színház egyik feladata pedig éppen az, hogy mások történetei által szembesítsen minket a saját történeteinkkel” – indokolta egy interjúban a választását.

A kiindulópont bohózatba illő: egymást csaló párok egy szállodában. Folytatásnak azonban mélyebb és költőibb megközelítést ígérnek az alkotók. A négy színész (Dévai Balázs, Danis Lídia, Crespo Rodrigo és Bakonyi Csilla) kilenc sorsot jelenít meg ebben a fokozatosan építkező kirakós játékban. Nagy kihívás, hogy sokszor monológokkal kell megtölteniük a nagyszínpadot, és több szerepet váltogatva megmutatni a kapcsolatok mélyén rejlő hasonló mintázatokat és különbségeket. A díszletet a színházban már visszatérő vendégként dolgozó Fekete Anna tervezte, a jelmezek Kárpáti Enikő munkái. (Jászai Mari Színház, április 12., 19., 26., 27.)

A Pinceszínházban is ősbemutató lesz. O. Horváth Sári három éve már megrendezte egy darabját ott, Hitler ABBA-t énekel címmel. A szerző a Színházi Dramaturgok Céhének drámafejlesztő programjában, a Nyílt Fórumban tűnt fel, ahol – a díj történetében példátlan módon – három egymást követő évben az ő darabjai nyerték el a legjobbnak járó Vilmos-díjat. Párhuzamos monológokból építkező, szókimondó, bátor művek ezek olyan témákról, amelyek „benne vannak a levegőben”, mint például a gyerekvállalás. Most Kirakatban az égbolt című drámáját állítja színpadra. Két korosztály, a harmincasok és a hatvanasok képviselői jelennek meg benne a maguk emlékeivel, dühével és vívódásaival, mindezt egy családon belül, apa és fia kapcsolatán keresztül mutatja be a szerző, aki így foglalta össze a mű fókuszát: „A Kirakatban az égbolt az elvesztegetett idő és kapcsolatok drámája – a széttöredezett emlékeké és a megkopott kíváncsiságé.” A fiút Mohai Tamás, az apát Végh Péter játssza. A zene Szirtes Edina Mókus, a látványvilág Michac Gábor és Márkus Sándor munkája. (Pinceszínház, április 25., 26.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.