olvasópróba

Új darabok, régi macska

Színházi bemutatókat, előadásokat ajánlunk.

Magyarországi ősbemutatóval zárja az évadot a tatabányai Jászai Mari Színház. Az ausztrál szerző, Andrew Bowell egy másik művét, a Ha eláll az esőt már játszották Tatabányán néhány éve. Guelmino Sándor, a színház művészeti vezetője és az előadás rendezője e jól sikerült találkozást követően keresett egy másik művet a szerzőtől, így talált rá az Idegen nyelvekre. „Mindannyiunkat érintő kérdésekről, a társas kapcsolatok labilitásáról, a bizalomról és a megbocsátásról beszél. Arról, hogy kevés dologban különbözünk, mégsem értjük meg egymást, hogy mennyire nehéz kapcsolódni egy másik emberhez, és milyen könnyű elrontani egy kapcsolatot. A színház egyik feladata pedig éppen az, hogy mások történetei által szembesítsen minket a saját történeteinkkel” – indokolta egy interjúban a választását.

A kiindulópont bohózatba illő: egymást csaló párok egy szállodában. Folytatásnak azonban mélyebb és költőibb megközelítést ígérnek az alkotók. A négy színész (Dévai Balázs, Danis Lídia, Crespo Rodrigo és Bakonyi Csilla) kilenc sorsot jelenít meg ebben a fokozatosan építkező kirakós játékban. Nagy kihívás, hogy sokszor monológokkal kell megtölteniük a nagyszínpadot, és több szerepet váltogatva megmutatni a kapcsolatok mélyén rejlő hasonló mintázatokat és különbségeket. A díszletet a színházban már visszatérő vendégként dolgozó Fekete Anna tervezte, a jelmezek Kárpáti Enikő munkái. (Jászai Mari Színház, április 12., 19., 26., 27.)

A Pinceszínházban is ősbemutató lesz. O. Horváth Sári három éve már megrendezte egy darabját ott, Hitler ABBA-t énekel címmel. A szerző a Színházi Dramaturgok Céhének drámafejlesztő programjában, a Nyílt Fórumban tűnt fel, ahol – a díj történetében példátlan módon – három egymást követő évben az ő darabjai nyerték el a legjobbnak járó Vilmos-díjat. Párhuzamos monológokból építkező, szókimondó, bátor művek ezek olyan témákról, amelyek „benne vannak a levegőben”, mint például a gyerekvállalás. Most Kirakatban az égbolt című drámáját állítja színpadra. Két korosztály, a harmincasok és a hatvanasok képviselői jelennek meg benne a maguk emlékeivel, dühével és vívódásaival, mindezt egy családon belül, apa és fia kapcsolatán keresztül mutatja be a szerző, aki így foglalta össze a mű fókuszát: „A Kirakatban az égbolt az elvesztegetett idő és kapcsolatok drámája – a széttöredezett emlékeké és a megkopott kíváncsiságé.” A fiút Mohai Tamás, az apát Végh Péter játssza. A zene Szirtes Edina Mókus, a látványvilág Michac Gábor és Márkus Sándor munkája. (Pinceszínház, április 25., 26.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.