olvasópróba

Új darabok, régi macska

Színházi bemutatókat, előadásokat ajánlunk.

Magyarországi ősbemutatóval zárja az évadot a tatabányai Jászai Mari Színház. Az ausztrál szerző, Andrew Bowell egy másik művét, a Ha eláll az esőt már játszották Tatabányán néhány éve. Guelmino Sándor, a színház művészeti vezetője és az előadás rendezője e jól sikerült találkozást követően keresett egy másik művet a szerzőtől, így talált rá az Idegen nyelvekre. „Mindannyiunkat érintő kérdésekről, a társas kapcsolatok labilitásáról, a bizalomról és a megbocsátásról beszél. Arról, hogy kevés dologban különbözünk, mégsem értjük meg egymást, hogy mennyire nehéz kapcsolódni egy másik emberhez, és milyen könnyű elrontani egy kapcsolatot. A színház egyik feladata pedig éppen az, hogy mások történetei által szembesítsen minket a saját történeteinkkel” – indokolta egy interjúban a választását.

A kiindulópont bohózatba illő: egymást csaló párok egy szállodában. Folytatásnak azonban mélyebb és költőibb megközelítést ígérnek az alkotók. A négy színész (Dévai Balázs, Danis Lídia, Crespo Rodrigo és Bakonyi Csilla) kilenc sorsot jelenít meg ebben a fokozatosan építkező kirakós játékban. Nagy kihívás, hogy sokszor monológokkal kell megtölteniük a nagyszínpadot, és több szerepet váltogatva megmutatni a kapcsolatok mélyén rejlő hasonló mintázatokat és különbségeket. A díszletet a színházban már visszatérő vendégként dolgozó Fekete Anna tervezte, a jelmezek Kárpáti Enikő munkái. (Jászai Mari Színház, április 12., 19., 26., 27.)

A Pinceszínházban is ősbemutató lesz. O. Horváth Sári három éve már megrendezte egy darabját ott, Hitler ABBA-t énekel címmel. A szerző a Színházi Dramaturgok Céhének drámafejlesztő programjában, a Nyílt Fórumban tűnt fel, ahol – a díj történetében példátlan módon – három egymást követő évben az ő darabjai nyerték el a legjobbnak járó Vilmos-díjat. Párhuzamos monológokból építkező, szókimondó, bátor művek ezek olyan témákról, amelyek „benne vannak a levegőben”, mint például a gyerekvállalás. Most Kirakatban az égbolt című drámáját állítja színpadra. Két korosztály, a harmincasok és a hatvanasok képviselői jelennek meg benne a maguk emlékeivel, dühével és vívódásaival, mindezt egy családon belül, apa és fia kapcsolatán keresztül mutatja be a szerző, aki így foglalta össze a mű fókuszát: „A Kirakatban az égbolt az elvesztegetett idő és kapcsolatok drámája – a széttöredezett emlékeké és a megkopott kíváncsiságé.” A fiút Mohai Tamás, az apát Végh Péter játssza. A zene Szirtes Edina Mókus, a látványvilág Michac Gábor és Márkus Sándor munkája. (Pinceszínház, április 25., 26.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.