mi a kotta? - Csata a Csúd jegén

  • .
  • 2010. április 22.

Trafik

Lányokkal cicázik, és alászáll az Alvilágba, Tuoni földjére, hogy ott Tuonela hattyújára vadásszon, rútul megöletik, majd - amint az egy vérbeli mitológiai alaktól méltán elvárható - holtából új életre kél, s visszatér az övéihez - a Kalevala olvasói vagy éppen Kazimir Károly egykori körszínházi működésének figyelmezői mindezekből alighanem már rá is ismertek a léha, ám szeretetre méltó Lemminkäinen alakjára. A finnek Homérosza, Lönnrot Illés eposzában olykor "szépséges Messzevágyó" nevezet alatt emlegetett hérosznak és mondakörének eredetileg ugyan egy teljes operát szánt Jean Sibelius, de egy pazar zenekari szvit még e terv elejtése után is kitelt Lemminkäinen kalandjaiból.
Ennek utolsó tételével, a szeleburdi regealak hazatérését megérzékítő koncertdarabbal zárják pénteki hangversenyüket a Pannon Filharmonikusok, akik ezt megelőzően Sibelius III. - s egyszersmind háromtételes - szimfóniáját is elhúzzák majd nekünk (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 23., fél nyolc).

"Legitt léha Lemminkäjnent / Vetem versemben amarébb, / Hajtom versemet hamarébb, / A dalt másfelé taszítom, / Újabb útra igazítom"- hagyta el hősünket a Kalevala énekmondója, s mi is így teszünk, hisz e héten nemcsak a Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus műsorán (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 25., hat óra) szereplő Sugár Rezső-főmű, az egykor csodált, ma inkább csepült Hősi ének követel figyelmet a heroikus tematika számára, de a Vox Fortissima-bérlet soros eseménye is. Az Akadémiai Kórustársaság, a Nemzeti Énekkar és az MR zenei együtteseinek koncertjén ugyanis - a Bruckner-féle Te Deum nyomában - Prokofjev Alekszandr Nyevszkij emlékezetének szentelt filmzenei kompozíciója hangzik majd fel (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 24., fél nyolc). Az Oroszországban az elmúlt évek során több ízben is a nemzet legnagyobb hősének megszavazott históriai alak Szergej Eizenstein remekművének, a németellenes intencióval megrendelt, majd a Molotov-Ribbentrop-paktumot követően a dobozba visszazárt Jégmezők lovagjának köszönhette e muzsikát, s Prokofjev jócskán ki is tett magáért, amint arról most saját fülünkkel is meggyőződhetünk.

A középkori fejedelem (képünkön Nyikolaj Cserkaszov a vitéz uralkodó vértezetében) mellett e héten kortárs trónörökösök is a koncertdobogóra vonulnak, méghozzá az Akadémia dísztermében, ahol is Baráti Kristóf, Fülei Balázs, Várdai István és Berkes Kálmán ad majd kamaraestet Ravel és Messiaen műveiből szemezgetve (április 26., fél nyolc). A trónörökösök egyike, Baráti Kristóf két nappal később, szerdán azután már a Concerto Budapest Brahms-műsorán bűvöli nyirettyűjét - Fenyő László társaságában és Kocsis Zoltán szoros felügyelete alatt (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 28., fél nyolc).

A mitológiától, a halál után feltámadó hőstől és a nőbolondítástól persze akár a heti fővendég koncertje felé is kanyarodhatnánk, hiszen Jos van Immerseel zenekara, az átfordítva is a fundátor beszélő nevét viselő Anima Eterna programjának középpontjában a C-dúr "Jupiter" szimfónia áll (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 27., fél nyolc). A csélcsap antik főistenről mindazonáltal inkább egy más alkalommal szólunk, s most a hét Chopin-koncertjeivel zárjuk ajánlónkat: kedden a Pleyel-zongorát használó Szilasi Alex és kollégái adnak "Best of Chopin" felcímű hangversenyt (MTA Díszterem, április 23., fél nyolc), hétfőn pedig Csalog Gábor márványtermi műsora (április 26., hat óra) idézi majd a lengyel kultúrhérosz törékeny alakját.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.