mi a kotta? - Csata a Csúd jegén

Lányokkal cicázik, és alászáll az Alvilágba, Tuoni földjére, hogy ott Tuonela hattyújára vadásszon, rútul megöletik, majd - amint az egy vérbeli mitológiai alaktól méltán elvárható - holtából új életre kél, s visszatér az övéihez - a Kalevala olvasói vagy éppen Kazimir Károly egykori körszínházi működésének figyelmezői mindezekből alighanem már rá is ismertek a léha, ám szeretetre méltó Lemminkäinen alakjára. A finnek Homérosza, Lönnrot Illés eposzában olykor "szépséges Messzevágyó" nevezet alatt emlegetett hérosznak és mondakörének eredetileg ugyan egy teljes operát szánt Jean Sibelius, de egy pazar zenekari szvit még e terv elejtése után is kitelt Lemminkäinen kalandjaiból.

Ennek utolsó tételével, a szeleburdi regealak hazatérését megérzékítő koncertdarabbal zárják pénteki hangversenyüket a Pannon Filharmonikusok, akik ezt megelőzően Sibelius III. - s egyszersmind háromtételes - szimfóniáját is elhúzzák majd nekünk (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 23., fél nyolc).

"Legitt léha Lemminkäjnent / Vetem versemben amarébb, / Hajtom versemet hamarébb, / A dalt másfelé taszítom, / Újabb útra igazítom"- hagyta el hősünket a Kalevala énekmondója, s mi is így teszünk, hisz e héten nemcsak a Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus műsorán (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 25., hat óra) szereplő Sugár Rezső-főmű, az egykor csodált, ma inkább csepült Hősi ének követel figyelmet a heroikus tematika számára, de a Vox Fortissima-bérlet soros eseménye is. Az Akadémiai Kórustársaság, a Nemzeti Énekkar és az MR zenei együtteseinek koncertjén ugyanis - a Bruckner-féle Te Deum nyomában - Prokofjev Alekszandr Nyevszkij emlékezetének szentelt filmzenei kompozíciója hangzik majd fel (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 24., fél nyolc). Az Oroszországban az elmúlt évek során több ízben is a nemzet legnagyobb hősének megszavazott históriai alak Szergej Eizenstein remekművének, a németellenes intencióval megrendelt, majd a Molotov-Ribbentrop-paktumot követően a dobozba visszazárt Jégmezők lovagjának köszönhette e muzsikát, s Prokofjev jócskán ki is tett magáért, amint arról most saját fülünkkel is meggyőződhetünk.

A középkori fejedelem (képünkön Nyikolaj Cserkaszov a vitéz uralkodó vértezetében) mellett e héten kortárs trónörökösök is a koncertdobogóra vonulnak, méghozzá az Akadémia dísztermében, ahol is Baráti Kristóf, Fülei Balázs, Várdai István és Berkes Kálmán ad majd kamaraestet Ravel és Messiaen műveiből szemezgetve (április 26., fél nyolc). A trónörökösök egyike, Baráti Kristóf két nappal később, szerdán azután már a Concerto Budapest Brahms-műsorán bűvöli nyirettyűjét - Fenyő László társaságában és Kocsis Zoltán szoros felügyelete alatt (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 28., fél nyolc).

A mitológiától, a halál után feltámadó hőstől és a nőbolondítástól persze akár a heti fővendég koncertje felé is kanyarodhatnánk, hiszen Jos van Immerseel zenekara, az átfordítva is a fundátor beszélő nevét viselő Anima Eterna programjának középpontjában a C-dúr "Jupiter" szimfónia áll (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 27., fél nyolc). A csélcsap antik főistenről mindazonáltal inkább egy más alkalommal szólunk, s most a hét Chopin-koncertjeivel zárjuk ajánlónkat: kedden a Pleyel-zongorát használó Szilasi Alex és kollégái adnak "Best of Chopin" felcímű hangversenyt (MTA Díszterem, április 23., fél nyolc), hétfőn pedig Csalog Gábor márványtermi műsora (április 26., hat óra) idézi majd a lengyel kultúrhérosz törékeny alakját.