mi a kotta? - Utca, zenészek

  • .
  • 2010. szeptember 30.

Trafik

Ez a hét is jól kezdődik, alkalmaznánk az originális fordulatot, ha a MaNcs-ciklusok éppenséggel nem a csütörtöki nappal indulnának, hiszen soros ajánlónk első estéjén csupa Bachot kínál számunkra a jó sors. S az még jószerint hagyján, hogy a Bartók rádió tavalyi zongoraversenyének második helyezettje, Licsák Attila a Wohltemperiertes Klavier részleteit (Márványterem, szeptember 30., hat óra), míg a Budapest Barokk Együttes a Goldberg-variációk átiratát fogja eljátszani (Belvárosi Szent Mihály-templom, szeptember 30., hét óra).
Ám ugyanez estén Angol szvittel nyitja és zárja majd előre meghirdetett programját visszajáró kedvencünk, a részben magyar származású parádés pianista, Piotr Anderszewski (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 30., fél nyolc). S jóllehet e hasábokon nem szokás a koncertszervezőket fölemlegetni, ismét nekiszaladva a hangversenyévadot rendre beragyogó "A Zongora" sorozatnak, végre egyszer méltassuk a világnagyságokat immár hagyományszerűen és visszatérő jelleggel a pesti pódiumra kiültető Jakobi Koncert Kft. munkáját! Tudjuk, a hála nem politikai kategória, de a komolyzenével azért szépen összefér, egyszóval: köszönet!

Meglehet, Anderszewski zongoraestje némiképp leárnyékolja majd, ámde mi semmiképpen sem hagyhatjuk szó nélkül a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjét, hiszen a Perényi Miklóst vendégelő program az éppen tíz esztendeje elhunyt Farkas Ferenc életművéből ígér hangzó keresztmetszetet (MTA Díszterem, szeptember 30., fél nyolc). Így például felhangzik majd az az 1973-74-ből származó és Baja város zenekedvelő közönségének ajánlott szvit, melynek címszereplője a XVIII. század nagy magyar kalandosa, Jelky András. A hattételes szvit az egészen Jáváig, Makaóig és Japánig elkóricáló bajai szabólegény történetét meséli, azonban fordulatos vagy hajmeresztő sorsból nem az övé lesz az egyetlen, amely az elkövetkező napok koncertprogramjából elénk toppan majd. Így a Bach és az olasz barokk felcímű templomi hangversenyt a roppant szerelmes természetű és ezért utóbb bérgyilkos által kivégzett Alessandro Stradella egyik szonátája nyitja majd (Szent Mihály-templom, október 1., hét óra), míg a Savaria Szimfonikus Zenekar és Vásáry Tamás Beethoven-estjén éppenséggel a tehetséges muzsikus és végzetesen peches hadvezér, a porosz Lajos Ferdinánd herceg emléke derenghet fel (Nemzeti Hangversenyterem, október 2., fél nyolc).

"Az igazság, ami a világ minden népművészetében, zenei stílusában ezernyi színben mutatkozik meg, képessé tesz bennünket arra, hogy egyetértésre jussunk egymással" - fogalmazott Yehudi Menuhin, midőn a zene világnapjának életre hívása mellett érvelt, s állításának igazságáról a szokott október elsejei utcazenei eseményeken ismételten meggyőződhetünk majd, akár a Blaha Lujza téri aluljáróban, akár a Zeneakadémia előtti parkoló környékén. A zene világnapjának idei nagykövete a gordonka ifjú mestere, Várdai István lesz (képünk mutatja), aki pár nappal később már a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén húzza majd - méghozzá Mihály András Gordonkaversenyét (Operettszínház, október 4., hét óra). A Buchenwaldot megjárt komponista egyébiránt szintúgy beillik a heti program korántsem hétköznapi sorsú szellemalakjai közé - a huszadik büntetőszázadból.

S hogy jól végezzük: Bach-kantátákkal a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar (MTA Díszterem, október 3., fél nyolc), a h-moll misével pedig a záruló Budapesti Barokk Fesztivál (Szent Mihály-templom, október 3., hét óra) kapat majd emberségre bennünket.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.