rés a présen - "Szájhagyomány útján terjedtem" - Farkas Veronika műfordító

  • .
  • 2010. szeptember 30.

Trafik

rés a présen: A műfordítók között milyen státusz az, ha valaki nem Shakespeare-t, hanem vámpírtörténeteket, Dexter-regényeket és Pratchett-köteteket fordít? Farkas Veronika: Szerintem nagyon-nagyon kevesen fordítanak Shakespeare-t manapság, és azok sem kizárólagosan. Terry Pratchett és a Korongvilág amellett, hogy nekem tizenöt éve a rajongásom tárgya, a fantasykedvelők körében rendkívül népszerű, a Dextereknek nagyon igényes a szövegük, és még a vámpírtörténetekben is van olyan (például a Vámpírakadémia), amelyekben azonosulni tudok a főszereplővel (a műfordítók nagy része szintén az éjszaka teremtménye), mert valamivel kevesebbet verekszem nála, viszont ugyanazt a parfümöt használjuk.
Aztán nemrég fordítottam le például a Nemtudomkát oroszból, ami valahol klasszikusnak számít, és az is nagyon élvezetes volt. Szóval fordítói státuszomról annyit, hogy jól érzem magam.

rap: Hogy talált meg téged a fantasymánia, és hogy találtak meg a kiadók?

FV: A kiadók egy része a blogom alapján talált meg (nagyon régen szerettem volna Pratchettet fordítani, az asztalfióknak csináltam is, és Pratchett legújabb magyar kiadójának az egyik munkatársa olvasta ezt nálam, majd küldött egy próbafordítást), utána szájhagyomány útján terjedtem. Manapság egyébként az általam ismert kiadók mindegyike elég sok sci-fit és fantasyt ad ki, mert azt biztosan veszik.

rap: A sok vámpíros könyv hogyan hat a személyiségfejlődésünkre?

FV: Szerintem a vámpírokkal semmi baj, pláne ezekkel a mai, vámpírságukban kasztrált vámpírokkal (bezzeg az én időmben). Ha nagyon ki akarnék hozni valamit a témából, akkor azt mondanám, hogy nem feltétlenül jó üzenet, miszerint "Az Igazi" csak olyan, erőszakos hajlamokkal rendelkező illető lehet, akit a társadalom kivetett magából, és akiről az ember nem beszélhet a szüleinek és a barátainak, ugyanakkor ebből a szempontból például a Rómeó és Júliáról is sok rosszat el lehetne mondani.

rap: Mi az, ami legjobban segít a fordításban?

FV: Hát eleve, hogy ismerek nyelveket, bár Karinthy például enélkül is megoldotta. Orosz és angol nyelvterületen éltem és tanultam, nagyon kicsi koromtól elég sokat olvasok, és grafomán is vagyok, továbbá nyitott az idegen létformák iránt.

rap: Nincs olyan érzésed, hogy te is ezekben a világokban élsz?

FV: Én tényleg azokban a világokban is élek.

rap: Mik a kedvenc munkáid? Mi a legközelebbi, ami megjelenik?

FV: Pratchett az abszolút kedvenc (tőle most jelent meg a Maszkabál és az Egyenjogú rítusok), illetve a Nemtudomkát is nagyon élveztem, ami remélhetőleg ősszel kerül a boltokba, továbbá az Outlander című kicsit bizarr, de letehetetlen időutazós-romantikus-történelmi megaregényfolyam első része jön hamarosan, meg a Vámpírakadémia következő, negyedik kötete, ami nagyrészt Oroszországban játszódik.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.