Magyar Szentföld-templom - Isten háta mögött

  • - kovácsy -
  • 2011. június 9.

Tranzit

Télen, amikor lombjukat vesztik a fák, biztosan jobban látszik a monumentális épülettorzó a főút és a völgyben futó villamosvonal között. Tavasz végén viszont akár el is véthetjük a bevezető utat az utcafronttól jó pár méterrel beljebb tornyosuló, első pillantásra értelmezhetetlen monstrum vaskapujához. Leginkább valami stadionfélének tűnik, fedetlen csarnoknak, koncertarénának, amely esetlenül magasodik a sűrű kertek, kicsinosított villák fölé.

Télen, amikor lombjukat vesztik a fák, biztosan jobban látszik a monumentális épülettorzó a főút és a völgyben futó villamosvonal között. Tavasz végén viszont akár el is véthetjük a bevezető utat az utcafronttól jó pár méterrel beljebb tornyosuló, első pillantásra értelmezhetetlen monstrum vaskapujához. Leginkább valami stadionfélének tűnik, fedetlen csarnoknak, koncertarénának, amely esetlenül magasodik a sűrű kertek, kicsinosított villák fölé.

*

A keresztény legendárium Szentföldje, a Jézus életének (vélt) helyszínein kialakult kegyhelyek hagyományosan a ferences rend gondnoksága alatt állnak. A szerzetesek a XIX. század végén - talán éppen a "történelmi" szent helyek valódiságát övező kételyek miatt - arra jutottak, hogy az áhítat szempontjából a szimbolikus hely pont olyan valóságos, mint az "eredeti", így azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak a költséges zarándoklatot, helybe kell vinni a kegyes elmélyülés lehetőségét. Az első hallásra kissé talán profánnak tűnő gondolat először az Egyesült Államokban, Washingtonban öltött testet a konstantinápolyi Hagia Sophiát mímelő, neobizánci stílusú templom formájában, majd a hollandiai Nijmegenben is létrehoztak egy "szentföldi" zarándokhelyet.

A harmincas években már Magyarországon is létezett Szentföldi Biztosi Hivatal, értelemszerűen egy ferences szerzetes, Majsai János Mór vezetésével. Majsai többször is járt a palesztinai szent helyeken, és egy olyan templomot vizionált, amelyben egymás mellett sorakoznak a zarándokhelyek pontos másolatai. A rend Hűvösvölgyben vásárolt meg egy nagyobb telket, amelyen először egy kisebb rendház épült, emellett árvaházat és egy kisebb szentföldi múzeumot is berendeztek kitömött állatokkal, növényekkel, amelynek 1936-46 között mintegy kétszázezer látogatója volt, miután a hely máris zarándoklatok célpontja lett, pedig az elképzelt grandiózus templom megtervezésével Majsai csak 1937-ben bízta meg a kor magyarországi Bauhaus-építészetének legjelentősebb alkotóját, Molnár Farkast.

Hogy a magyar katolikus egyház nem állt hadilábon az egyszerű, világos mértani alakzatokat vasbetonba öntő modernizmussal, Albertfalvától a Városmajoron és Pasaréten át Remetekertvárosig egy sor templom bizonyítja. A mából nézve mégsem mondható teljesen természetesnek, hogy 1937-ben, amikor már javában zajlottak a keresztény-nemzeti politikai kurzus apoteózisául szolgáló Szent István-év előkészületei, egy építészeti és szimbolikus értelemben is ekkora léptékű feladattal bízott meg egy egyházi vezető egy olyan építészt, aki addigra már többször is konfliktusba keveredett a rezsimmel. Molnár Farkas, aki a Bauhausban többek között magának Walter Gropiusnak is a tanítványa volt, 1925-ben - mondhatni idő előtt, 28 évesen - hazatért, és a harmincas években számos lakóházat tervezett. Miközben fennmaradtak a külföldi kapcsolatai is, már 1932-ben eljárás kezdődött ellene egy építészeti kiállítás túlságosan forradalminak minősített hangvétele miatt. Nem csupán térben és formákban gondolkozott, hanem az építészet társadalmi öszszefüggései is foglalkoztatták, miként a kor modern építészeinek többségét, és ez lázító magatartásnak számíthatott.

Akárhogy is, a kapcsolat létrejött, és Molnár a legnagyobb lelkesedéssel látott hozzá az új és szokatlan feladathoz. Kiküldték a Szentföldre is, hogy felmérje a lemásolandó kegyhelyeket. Több tervváltozatot is készített, amelyek közös eleme a karcsú oszlopokon nyugvó kupola alatti hatalmas, ovális belső tér volt. Ebből nyíltak volna kétoldalt a kápolnák (Angyali üdvözlet, Kánai menyegző, Utolsó vacsora stb.). Pontosabban nyíltak is, mert egy részük (összesen tíz) elkészült, fel is szentelték őket, sőt miséztek is bennük, miközben a tervek részletei még mindig módosultak: úgy tűnik, Molnár többször is engedményt tett a megrendelőnek, a modernista elemeket historizáló irányban rajzolva át.

A háború nem tett kárt a készülő épületben, Molnár viszont - akit néhány évvel korábban Gropius még újra és újra megpróbált Amerikába csábítani - meghalt egy bombatámadásban. Ennek ellenére a munka folytatódott, elkészült a hatalmas betonkupola zsaluzata is, mígnem a kommunista hatalomátvétel véget vetett az építkezésnek. A ferenceseket elhurcolta az ÁVH, Majsait egy koncepciós perben tíz évre ítélték. A félkész épületet ezután főleg raktárként használták, a zsaluzatot elbontották, ami mozdítható volt, hamar elhordták. A belső térben most körben egy földszintes műhelysor húzódik, de ezt kívülről nézve jótékonyan eltakarja a részben elkészült kőfal, a tetején végigfutó kétszintes beton négyzethálóval, amely a belső tér világítását szolgálta volna.

Miután a Vörös Csillag Traktorgyár raktára és szerelőtelepe kiköltözött, a Fővárosi Levéltár kapta meg a tágas teret, pontosabban a körülötte karéjban húzódó helyiségeket. Az egykori kápolnákat elfalazták, de az "Iroda", "Gépház", "Kutatószoba", "Fotólabor" feliratok mögött csak üres szobák vannak, a tervezett nagystílű átépítésből nem lett semmi - végül a levéltár új székházba költözött.

Azóta üresen áll az épület, amelyen csak részleges állagmegóvási munkálatokat végeztek az elmúlt két évtizedben - de például a hátsó traktusának egy darabját az időközben végbement telekmegosztás következtében kellett lebontani, hogy elférjen a (most már nem működő) fűtőegységhez a tartálykocsi. A ferencesek nem igényelték vissza a félbemaradt templomot, amely azóta műemléki védelem alá került. Ez azonban lényegében lehetetlenné teszi az értékesítését, hiszen nem nagyon képzelhető el olyan funkció, amelyhez építészeti jellegének a megtartása mellett megérné felújítani. Állítólag rock-koncertet rendeztek már benne, hamarosan pedig Az elvarázsolt disznó című meseoperát adják az amúgy lezárt, üres és csonka épületben.

Bp. II., Heinrich István u. 5-7., "Városi séták" a Kortárs Építészeti Központ (kek.org.hu) szervezésében, május 26.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.