Magyar Szentföld-templom - Isten háta mögött

  • - kovácsy -
  • 2011. június 9.

Tranzit

Télen, amikor lombjukat vesztik a fák, biztosan jobban látszik a monumentális épülettorzó a főút és a völgyben futó villamosvonal között. Tavasz végén viszont akár el is véthetjük a bevezető utat az utcafronttól jó pár méterrel beljebb tornyosuló, első pillantásra értelmezhetetlen monstrum vaskapujához. Leginkább valami stadionfélének tűnik, fedetlen csarnoknak, koncertarénának, amely esetlenül magasodik a sűrű kertek, kicsinosított villák fölé.

Télen, amikor lombjukat vesztik a fák, biztosan jobban látszik a monumentális épülettorzó a főút és a völgyben futó villamosvonal között. Tavasz végén viszont akár el is véthetjük a bevezető utat az utcafronttól jó pár méterrel beljebb tornyosuló, első pillantásra értelmezhetetlen monstrum vaskapujához. Leginkább valami stadionfélének tűnik, fedetlen csarnoknak, koncertarénának, amely esetlenül magasodik a sűrű kertek, kicsinosított villák fölé.

*

A keresztény legendárium Szentföldje, a Jézus életének (vélt) helyszínein kialakult kegyhelyek hagyományosan a ferences rend gondnoksága alatt állnak. A szerzetesek a XIX. század végén - talán éppen a "történelmi" szent helyek valódiságát övező kételyek miatt - arra jutottak, hogy az áhítat szempontjából a szimbolikus hely pont olyan valóságos, mint az "eredeti", így azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak a költséges zarándoklatot, helybe kell vinni a kegyes elmélyülés lehetőségét. Az első hallásra kissé talán profánnak tűnő gondolat először az Egyesült Államokban, Washingtonban öltött testet a konstantinápolyi Hagia Sophiát mímelő, neobizánci stílusú templom formájában, majd a hollandiai Nijmegenben is létrehoztak egy "szentföldi" zarándokhelyet.

A harmincas években már Magyarországon is létezett Szentföldi Biztosi Hivatal, értelemszerűen egy ferences szerzetes, Majsai János Mór vezetésével. Majsai többször is járt a palesztinai szent helyeken, és egy olyan templomot vizionált, amelyben egymás mellett sorakoznak a zarándokhelyek pontos másolatai. A rend Hűvösvölgyben vásárolt meg egy nagyobb telket, amelyen először egy kisebb rendház épült, emellett árvaházat és egy kisebb szentföldi múzeumot is berendeztek kitömött állatokkal, növényekkel, amelynek 1936-46 között mintegy kétszázezer látogatója volt, miután a hely máris zarándoklatok célpontja lett, pedig az elképzelt grandiózus templom megtervezésével Majsai csak 1937-ben bízta meg a kor magyarországi Bauhaus-építészetének legjelentősebb alkotóját, Molnár Farkast.

Hogy a magyar katolikus egyház nem állt hadilábon az egyszerű, világos mértani alakzatokat vasbetonba öntő modernizmussal, Albertfalvától a Városmajoron és Pasaréten át Remetekertvárosig egy sor templom bizonyítja. A mából nézve mégsem mondható teljesen természetesnek, hogy 1937-ben, amikor már javában zajlottak a keresztény-nemzeti politikai kurzus apoteózisául szolgáló Szent István-év előkészületei, egy építészeti és szimbolikus értelemben is ekkora léptékű feladattal bízott meg egy egyházi vezető egy olyan építészt, aki addigra már többször is konfliktusba keveredett a rezsimmel. Molnár Farkas, aki a Bauhausban többek között magának Walter Gropiusnak is a tanítványa volt, 1925-ben - mondhatni idő előtt, 28 évesen - hazatért, és a harmincas években számos lakóházat tervezett. Miközben fennmaradtak a külföldi kapcsolatai is, már 1932-ben eljárás kezdődött ellene egy építészeti kiállítás túlságosan forradalminak minősített hangvétele miatt. Nem csupán térben és formákban gondolkozott, hanem az építészet társadalmi öszszefüggései is foglalkoztatták, miként a kor modern építészeinek többségét, és ez lázító magatartásnak számíthatott.

Akárhogy is, a kapcsolat létrejött, és Molnár a legnagyobb lelkesedéssel látott hozzá az új és szokatlan feladathoz. Kiküldték a Szentföldre is, hogy felmérje a lemásolandó kegyhelyeket. Több tervváltozatot is készített, amelyek közös eleme a karcsú oszlopokon nyugvó kupola alatti hatalmas, ovális belső tér volt. Ebből nyíltak volna kétoldalt a kápolnák (Angyali üdvözlet, Kánai menyegző, Utolsó vacsora stb.). Pontosabban nyíltak is, mert egy részük (összesen tíz) elkészült, fel is szentelték őket, sőt miséztek is bennük, miközben a tervek részletei még mindig módosultak: úgy tűnik, Molnár többször is engedményt tett a megrendelőnek, a modernista elemeket historizáló irányban rajzolva át.

A háború nem tett kárt a készülő épületben, Molnár viszont - akit néhány évvel korábban Gropius még újra és újra megpróbált Amerikába csábítani - meghalt egy bombatámadásban. Ennek ellenére a munka folytatódott, elkészült a hatalmas betonkupola zsaluzata is, mígnem a kommunista hatalomátvétel véget vetett az építkezésnek. A ferenceseket elhurcolta az ÁVH, Majsait egy koncepciós perben tíz évre ítélték. A félkész épületet ezután főleg raktárként használták, a zsaluzatot elbontották, ami mozdítható volt, hamar elhordták. A belső térben most körben egy földszintes műhelysor húzódik, de ezt kívülről nézve jótékonyan eltakarja a részben elkészült kőfal, a tetején végigfutó kétszintes beton négyzethálóval, amely a belső tér világítását szolgálta volna.

Miután a Vörös Csillag Traktorgyár raktára és szerelőtelepe kiköltözött, a Fővárosi Levéltár kapta meg a tágas teret, pontosabban a körülötte karéjban húzódó helyiségeket. Az egykori kápolnákat elfalazták, de az "Iroda", "Gépház", "Kutatószoba", "Fotólabor" feliratok mögött csak üres szobák vannak, a tervezett nagystílű átépítésből nem lett semmi - végül a levéltár új székházba költözött.

Azóta üresen áll az épület, amelyen csak részleges állagmegóvási munkálatokat végeztek az elmúlt két évtizedben - de például a hátsó traktusának egy darabját az időközben végbement telekmegosztás következtében kellett lebontani, hogy elférjen a (most már nem működő) fűtőegységhez a tartálykocsi. A ferencesek nem igényelték vissza a félbemaradt templomot, amely azóta műemléki védelem alá került. Ez azonban lényegében lehetetlenné teszi az értékesítését, hiszen nem nagyon képzelhető el olyan funkció, amelyhez építészeti jellegének a megtartása mellett megérné felújítani. Állítólag rock-koncertet rendeztek már benne, hamarosan pedig Az elvarázsolt disznó című meseoperát adják az amúgy lezárt, üres és csonka épületben.

Bp. II., Heinrich István u. 5-7., "Városi séták" a Kortárs Építészeti Központ (kek.org.hu) szervezésében, május 26.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.