Napóleon a történelemben és a filmvásznon

Kalap, kabát

Tudomány

Nem valószínű, hogy pont Ridley Scott látványos és szórakoztató (ám a történelmi hitelességre többnyire fittyet hányó) filmje nyomán fogják újraértékelni a kutatók Bonaparte Napóleon világtörténelmi szerepét.

A film zajos fogadtatása azonban arra is rávilágít, hogy a néhai francia hadvezér, politikus, államférfi, egy ideig császár történelmi szerepét mindig is vita övezte. Természetesen nem a rekonstruálható, ellenőrizhető tények számonkéréséről beszélünk, mondjuk arról, hogy ott volt-e Napóleon Marie Antoinette kivégzésén (nem is lehetett ott, hiszen éppen Toulon – a filmben is szerepet kapó – ostromát vezette), hogy lövette-e ágyúval az egyiptomi piramisokat (eszébe sem jutott ilyesmi), s miről beszélgetett legyőzőjével, a filmben felfújt hólyagként ábrázolt Wellington hercegével a Bellerophon fedélzetén (semmiről, soha nem is találkoztak).

Együtt öltek

A Napóleonról szóló filmek, tévésorozatok, sőt a népszerűsítő könyvek mindenkori kritikai megítélése, közönségsikere, hatása is a szerint váltakozott, hogy a néző (olvasó) mit gondol a francia forradalomról, annak egyes fázisairól, vagy általában véve a forradalmi és az abból szervesen kifejlődő napóleoni Franciaország történelmi szerepéről. Az utókor az elmúlt bő kétszáz évben zömmel azonosulási pontokat keresett ebben a történetben, amelynek Napóleon is mind jelentősebb szereplője, idővel egyértelmű főszereplője lett. Márpedig azonosulni szinte lehetetlen a forradalom minden állomásával. Akad komplett (francia!) történeti iskola, amely a forradalmat a demagógok tobzódásaként, szerencsétlen, de annál véresebb történelmi balesetként kezeli, mások számára a szabadság mámorító éveit követő terror volt vállalhatatlan, a jakobinusok hű utódainak a thermidori rezsim már túl reakciós – és akkor mit mondjunk a konzulátusról vagy a császárságról.

Mindeközben ne felejtsük el azt sem, hogy – és ebben a tekintetben a film is hű maradt a történeti valósághoz – a fiatal korzikai (távolabbi felmenői révén viszont egyenesen toszkánai) származású tengerésztiszt Napo­leon(e) B(u)onaparte (a nem kívánt magánhangzókat idővel törölte nevéből) a forradalmi kormányzat jóvoltából kezdte karrierjét 1793 őszén. Elsőként a mind központosítottabb forradalmi kormányzat kíméletlen rendcsinálásának eszköze, esetében a touloni föderalista/királypárti felkelés leverője volt, aki ezzel együtt vereséget mért a brit–spanyol szövetséges flottára is. Az a Paul Barras – a Nemzeti Konvent képviselője és biztosa – egyengette a karrierjét, aki maga is fontos fogaskerék volt a Nagy Terror gépezetében: ő irányította a touloni lázadók, no meg a gyanús elemek tömeges és szerfelett brutális kivégzését is. Napóleon személyes történetének és egyben a forradalom 1789-es kitörését követő szűk három évtized politikatörténetének fontos jellemzője, hogy sorra szenvedtek vereséget addig domináns, korábban szintén az előbb megbukottak helyére lépett irányzatok, enyésztek el kormányzati formák, szűntek meg az örökkévalóságnak szánt forradalmi (később császári) intézmények, de közben rendre akadtak, akik valamennyi fordulatot a saját javukra tudták fordítani. Nem utolsósorban az utolsó utáni pillanatig – egészen a filmben is drámai erővel, bár nem éppen hadtörténeti pontossággal ábrázolt waterlooi csatáig – maga Napóleon is túlélte, sőt a maga javára fordította a forradalom minden történelmi csavarját. Egyszer még saját teljesnek tűnő politikai bukását, Elba szigetére való száműzését is túlélte – igaz, ami számára száznapos tündérmese lett, másoknak maga volt a megvalósult rém­álom.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.