Madárinfluenza tizedeli a nálunk átvonuló darvakat

Merészebbé vált

Tudomány

A daru Németországban megtanulta, hogy a földből ki lehet szedni a krumplit, Lengyelországban a gabonatáblában is költ, nem fél az embertől, Svédországban tíz év alatt megtízszereződött az állománya. Nálunk az derült ki róla, hogy nagyon érzékeny a madárinfluenza-vírus H5N1 törzsére. Tömegesen pusztul, de a faj ezt is túléli.

Kiderült, hogy a telepeken nevelt kacsák és libák mellett a Kárpát-medencén átvonuló darvak különösen érzékenyek a madárinfluenzára. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) november végi becslése szerint 10 és 20 ezer között lehet az ­elpusztult darumadarak száma. Az ismert gyülekezőhelyekhez az utóbbi években már darunéző túrákat szerveztek. Most ezeken a területeken – így például a Csongrád-Csanád megyei Sándorfalva mellett –, megrázó látvány fogadja a látogatót: tetemek mindenfelé, kókadozó madarak, amelyek előbb étvágytalanok lesznek, aztán legyengülnek, és nagyon gyorsan elpusztulnak.

Az influenzavírusok eredetileg a vízima­darak belében is szaporodó kórokozók. A járványokat a magas patogenitású törzsek okozzák, amelyek a nagyüzemi baromfitartás ­körülményei között alakultak ki. Nagyobb pusztulást dokumentáltan először a Távol-Keleten okoztak, baromfitelepeken. A vadon élők, ludak, récék, sirályok révén azonban az utóbbi húsz évben a ragály, így a fertőző H5N1 törzs is eljutott – Ausztrália kivételével – minden földrészre. Tartósan jelen van Európában is. Veszélyes a vészmadarakra, szulákra, halfarkasokra, pelikánokra, csérekre, lúdalkatúakra és parti madarakra. A nyugat-európai madárszigeteken, ahol több ezer egyed él közel egymás­hoz, megtizedelődtek a kolóniák. Egyes fajok bizonyos populációit az összeomlás szélére sodorta a járvány. Más fajoknál viszont azt figyelték meg, hogy a kolóniák 25–30 százalékának elpusztulása után lassan helyreáll az állomány.

Több madárinfluenza-törzs létezik, ezek eltérően érintik a különböző fajokat. Az időszakosan nagy csapatokat alkotó vízimadárfajok általában veszélyeztetettebbek, mint a legtöbb énekesmadárfaj – és itt egyelőre meg is áll a tudomány.

A Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) Igazgatóságától a Narancs írásos kérdésére azt válaszolták, hogy az idei magyarországi megfigyelések alapján a darun kívül más, ugyanazokon a vizes élőhelyeken előforduló fajokat nem érintette számottevően a vírus. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ennek mi az oka.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.