Madárinfluenza tizedeli a nálunk átvonuló darvakat

Merészebbé vált

Tudomány

A daru Németországban megtanulta, hogy a földből ki lehet szedni a krumplit, Lengyelországban a gabonatáblában is költ, nem fél az embertől, Svédországban tíz év alatt megtízszereződött az állománya. Nálunk az derült ki róla, hogy nagyon érzékeny a madárinfluenza-vírus H5N1 törzsére. Tömegesen pusztul, de a faj ezt is túléli.

Kiderült, hogy a telepeken nevelt kacsák és libák mellett a Kárpát-medencén átvonuló darvak különösen érzékenyek a madárinfluenzára. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) november végi becslése szerint 10 és 20 ezer között lehet az ­elpusztult darumadarak száma. Az ismert gyülekezőhelyekhez az utóbbi években már darunéző túrákat szerveztek. Most ezeken a területeken – így például a Csongrád-Csanád megyei Sándorfalva mellett –, megrázó látvány fogadja a látogatót: tetemek mindenfelé, kókadozó madarak, amelyek előbb étvágytalanok lesznek, aztán legyengülnek, és nagyon gyorsan elpusztulnak.

Az influenzavírusok eredetileg a vízima­darak belében is szaporodó kórokozók. A járványokat a magas patogenitású törzsek okozzák, amelyek a nagyüzemi baromfitartás ­körülményei között alakultak ki. Nagyobb pusztulást dokumentáltan először a Távol-Keleten okoztak, baromfitelepeken. A vadon élők, ludak, récék, sirályok révén azonban az utóbbi húsz évben a ragály, így a fertőző H5N1 törzs is eljutott – Ausztrália kivételével – minden földrészre. Tartósan jelen van Európában is. Veszélyes a vészmadarakra, szulákra, halfarkasokra, pelikánokra, csérekre, lúdalkatúakra és parti madarakra. A nyugat-európai madárszigeteken, ahol több ezer egyed él közel egymás­hoz, megtizedelődtek a kolóniák. Egyes fajok bizonyos populációit az összeomlás szélére sodorta a járvány. Más fajoknál viszont azt figyelték meg, hogy a kolóniák 25–30 százalékának elpusztulása után lassan helyreáll az állomány.

Több madárinfluenza-törzs létezik, ezek eltérően érintik a különböző fajokat. Az időszakosan nagy csapatokat alkotó vízimadárfajok általában veszélyeztetettebbek, mint a legtöbb énekesmadárfaj – és itt egyelőre meg is áll a tudomány.

A Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) Igazgatóságától a Narancs írásos kérdésére azt válaszolták, hogy az idei magyarországi megfigyelések alapján a darun kívül más, ugyanazokon a vizes élőhelyeken előforduló fajokat nem érintette számottevően a vírus. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ennek mi az oka.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk