Madárinfluenza tizedeli a nálunk átvonuló darvakat

Merészebbé vált

Tudomány

A daru Németországban megtanulta, hogy a földből ki lehet szedni a krumplit, Lengyelországban a gabonatáblában is költ, nem fél az embertől, Svédországban tíz év alatt megtízszereződött az állománya. Nálunk az derült ki róla, hogy nagyon érzékeny a madárinfluenza-vírus H5N1 törzsére. Tömegesen pusztul, de a faj ezt is túléli.

Kiderült, hogy a telepeken nevelt kacsák és libák mellett a Kárpát-medencén átvonuló darvak különösen érzékenyek a madárinfluenzára. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) november végi becslése szerint 10 és 20 ezer között lehet az ­elpusztult darumadarak száma. Az ismert gyülekezőhelyekhez az utóbbi években már darunéző túrákat szerveztek. Most ezeken a területeken – így például a Csongrád-Csanád megyei Sándorfalva mellett –, megrázó látvány fogadja a látogatót: tetemek mindenfelé, kókadozó madarak, amelyek előbb étvágytalanok lesznek, aztán legyengülnek, és nagyon gyorsan elpusztulnak.

Az influenzavírusok eredetileg a vízima­darak belében is szaporodó kórokozók. A járványokat a magas patogenitású törzsek okozzák, amelyek a nagyüzemi baromfitartás ­körülményei között alakultak ki. Nagyobb pusztulást dokumentáltan először a Távol-Keleten okoztak, baromfitelepeken. A vadon élők, ludak, récék, sirályok révén azonban az utóbbi húsz évben a ragály, így a fertőző H5N1 törzs is eljutott – Ausztrália kivételével – minden földrészre. Tartósan jelen van Európában is. Veszélyes a vészmadarakra, szulákra, halfarkasokra, pelikánokra, csérekre, lúdalkatúakra és parti madarakra. A nyugat-európai madárszigeteken, ahol több ezer egyed él közel egymás­hoz, megtizedelődtek a kolóniák. Egyes fajok bizonyos populációit az összeomlás szélére sodorta a járvány. Más fajoknál viszont azt figyelték meg, hogy a kolóniák 25–30 százalékának elpusztulása után lassan helyreáll az állomány.

Több madárinfluenza-törzs létezik, ezek eltérően érintik a különböző fajokat. Az időszakosan nagy csapatokat alkotó vízimadárfajok általában veszélyeztetettebbek, mint a legtöbb énekesmadárfaj – és itt egyelőre meg is áll a tudomány.

A Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) Igazgatóságától a Narancs írásos kérdésére azt válaszolták, hogy az idei magyarországi megfigyelések alapján a darun kívül más, ugyanazokon a vizes élőhelyeken előforduló fajokat nem érintette számottevően a vírus. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ennek mi az oka.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.