A szúnyogok elleni védekezés új tanulságai

Még egy városi állat

Tudomány

Lehet szúnyogot irtani permettel, ami minden rovart megöl, és biológiai úton, amihez látni kell, hol tart a lárvák fejlődése. Mivel ez városi környezetben, magánterületeken is zajlik, a lakosság bevonása nélkül aligha lehet tartósan jó eredményt elérni.

A csípőszúnyogfajokat nem fenyegeti a kihalás veszélye. Találtak már szúnyogfosszíliát 193 millió éves borostyánban is, azóta is fejlődő életstratégiájuk eredményeihez képest komikus a mi szervezkedésünk az irtásukra.

Magyarországon 2017 óta létezik állami szúnyoggyérítési program, a Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányítja. Legutóbb három évre 10 milliárd forint (plusz áfa) keretösszegben írtak ki közbeszerzést e feladatra. A kivitelező a három céget tömörítő Szerocor Konzorcium lett, a szakértő pedig a két vállalatot összefogó Pannon-Bio-Kalibra Konzor­cium. A program a katasztrófavédelem honlapja szerint igazodik a csípőszúnyogok fejlődéséhez, általában minden évben áprilisban kezdődik. A megbízott szakértők monitorozzák a csípőszúnyog-tenyészőhelyek állapotát, és „a tényleges kezelések a szakértői javaslatok alapján, kizárólag szakmai alapon és ütemezetten kerülnek végrehajtásra”, általában szeptember 30-ig, de a munka dandárja az utóbbi évek tapasztalatai alapján augusztus végéig megvan. Az irtásról azt lehet tudni, hogy a kifejlett szúnyogokat piretroidot tartalmazó vegyületekkel permetezik vagy melegködöt fújnak rájuk. A katasztrófavédelem szerint ezek a modern szerek a szabadban néhány óra alatt lebomlanak, az embert és a meleg­vérű állatokat csak több ezerszeres dózisban mérgeznék. Ugyanakkor a szúnyogokon kívül „más rovarokra is veszélyesek lehetnek, de az alacsony dózisnak köszönhetően kiterjedt rovarpusztulástól nem kell tartani”. Továbbá a földi permetezést napnyugta után végzik, így a méreggel elvileg a beporzó rovarok nagy része, így a házi méh sem találkozik. Azért „elővigyázatossági okból” a szúnyoggyérítés előtt minden méhészt értesítenek. Mivel ez a munka csak lakott belterületen zajlik, a földekre kitelepült méhészeteket nem érinti.

Azt, hogy ez a gyérítés mennyire hatékony, szintén közbeszerzéssel kiválasztott szakértők ellenőrzik – de más is el szokta mondani róla a véleményét.

A tevékenységről folyamatosan jelennek meg közlemények. Például az augusztus eleji esők után, 7-én a katasztrófavédelem bejelentette, hogy a Dunán és a Dráván levonuló árhullám miatt az arra a hétre tervezett szúnyoggyérítés a két folyó mentén elmarad, de miután az ár levonul, erre biztosan szükség lesz. Hét megye 120 településén, mintegy 39 ezer hektáron megtartották a gyérítést, platós kisteherautókról. Amikor a megadott napon szeles, esős idő volt, a következő két nap valamelyikén fújtak. Ez az akció az imágókat érintette, vagyis azt a szúnyogot, amelyik már repül és csíp – illetve a többi rovart, amelyek épp szintén arra repültek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.