A csípőszúnyogfajokat nem fenyegeti a kihalás veszélye. Találtak már szúnyogfosszíliát 193 millió éves borostyánban is, azóta is fejlődő életstratégiájuk eredményeihez képest komikus a mi szervezkedésünk az irtásukra.
Magyarországon 2017 óta létezik állami szúnyoggyérítési program, a Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányítja. Legutóbb három évre 10 milliárd forint (plusz áfa) keretösszegben írtak ki közbeszerzést e feladatra. A kivitelező a három céget tömörítő Szerocor Konzorcium lett, a szakértő pedig a két vállalatot összefogó Pannon-Bio-Kalibra Konzorcium. A program a katasztrófavédelem honlapja szerint igazodik a csípőszúnyogok fejlődéséhez, általában minden évben áprilisban kezdődik. A megbízott szakértők monitorozzák a csípőszúnyog-tenyészőhelyek állapotát, és „a tényleges kezelések a szakértői javaslatok alapján, kizárólag szakmai alapon és ütemezetten kerülnek végrehajtásra”, általában szeptember 30-ig, de a munka dandárja az utóbbi évek tapasztalatai alapján augusztus végéig megvan. Az irtásról azt lehet tudni, hogy a kifejlett szúnyogokat piretroidot tartalmazó vegyületekkel permetezik vagy melegködöt fújnak rájuk. A katasztrófavédelem szerint ezek a modern szerek a szabadban néhány óra alatt lebomlanak, az embert és a melegvérű állatokat csak több ezerszeres dózisban mérgeznék. Ugyanakkor a szúnyogokon kívül „más rovarokra is veszélyesek lehetnek, de az alacsony dózisnak köszönhetően kiterjedt rovarpusztulástól nem kell tartani”. Továbbá a földi permetezést napnyugta után végzik, így a méreggel elvileg a beporzó rovarok nagy része, így a házi méh sem találkozik. Azért „elővigyázatossági okból” a szúnyoggyérítés előtt minden méhészt értesítenek. Mivel ez a munka csak lakott belterületen zajlik, a földekre kitelepült méhészeteket nem érinti.
Azt, hogy ez a gyérítés mennyire hatékony, szintén közbeszerzéssel kiválasztott szakértők ellenőrzik – de más is el szokta mondani róla a véleményét.
A tevékenységről folyamatosan jelennek meg közlemények. Például az augusztus eleji esők után, 7-én a katasztrófavédelem bejelentette, hogy a Dunán és a Dráván levonuló árhullám miatt az arra a hétre tervezett szúnyoggyérítés a két folyó mentén elmarad, de miután az ár levonul, erre biztosan szükség lesz. Hét megye 120 településén, mintegy 39 ezer hektáron megtartották a gyérítést, platós kisteherautókról. Amikor a megadott napon szeles, esős idő volt, a következő két nap valamelyikén fújtak. Ez az akció az imágókat érintette, vagyis azt a szúnyogot, amelyik már repül és csíp – illetve a többi rovart, amelyek épp szintén arra repültek.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
