Rangos díjat kapott Pető Andrea

  • narancs.hu
  • 2018. május 23.

Tudomány

A CEU professzora az ötödik tudós és az első magyar, aki megkapta a Madame de Staël-díjat.

Idén Pető Andrea, a CEU professzora, az MTA doktora, egyetemi tanár kapta az Európai Akadémiák Kulturális Értékteremtésért járó Madame de Staël-díjat, a társadalmi nemek és a kortárs európai történelem kutatásában végzett széles körű tudományos munkájáért. A díjat odaítélő zsűri kiemelte Pető Andrea hozzájárulását a második világháború, a holokauszt és a politikai szélsőségek európai, társadalmi nemek által meghatározott emlékezetének feltárásához.

Pető az ötödik tudós és az első magyar, aki megkapta az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA – All European Academies) és az olasz Compagnia di San Paolo alapítvány közös finanszírozásával létrehozott, 20 ezer eurós díjat.

„A díj elismeri Pető Andrea professzor hozzájárulását az európai kultúrához és történelemhez – kommentálta az elismerést Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. – A CEU részéről szeretnék köszönetet mondani az ALLEA-nak a megtiszteltetésért, és Pető Andrea professzornak a háború, a népirtások, a politikai mozgalmak és az európai történelem megértésében kulcsfontosságú témák elkötelezett kutatásáért.”

Pető Andrea köszönőbeszédében kifejtette, hogy az intellektuális munkának nem kreditpontokra, hanem szenvedélyre és önkéntességre kell épülnie. „Ez az a hagyomány, amit a budapesti CEU visz tovább, melynek elkötelezett tanára vagyok 27 éve. A tudomány ilyen művelése, mely szenvedélyen és szabadságon alapul az, ami szükségszerűen összeütközik az állampolgárokat folyamatosan ellenőrizendő szolgálóknak tekintő hierarchikus oktatásirányítással. Ahogy történt ez a CEU esetében is. És itt mondanék köszöntet mindenkinek külön-külön, valamint az ALLEA egész szervezetének a CEU-nak a nehéz időkben nyújtott támogatásáért. A tudomány szabadsága és a szenvedély együtt nyitja meg az intellektuális ellenállás lehetőségét. Mert a tudomány nem totális rendszer, ahol a rendszer elutasítása a rendszer részét képezné, és a rendszer kritikáját automatikusan diszkreditálná, az, hogy a rendszeren kívül van.”

false

Pető Andrea a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének (CEU Department of Gender Studies) professzora, és az MTA doktora, egyetemi tanár. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának, és szavazati jogú tagja a 2017-ben megalakult Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságnak, és a II. Világháború Története Albizottság elnöke. Öt monográfia szerzője, 31 kötet és 261 tudományos cikk és fejezet szerkesztője, amelyek összesen 17 nyelven jelentek meg. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2006-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-díját.

Az ALLEA azzal a céllal alapította az Európai Akadémiák Kulturális Értékteremtésért Járó Madame de Staël-díjat, hogy elismeréssel adózzon Európa határtalan szellemi, kulturális sokszínűsége és gazdagsága előtt. Az első díjazott, Luisa Passerini professzor 2014-ben kapta meg a díjat az európai kulturális identitás terén folytatott széles körű kutatásáért. 2015-ben Dame Helen Wallace professzort az európai kutatási és szakpolitikai szakadék áthidalására szakosodott akadémiai pályafutásért honorálták. Harmadikként Remi Brague professzor kapta meg a díjat 2016-ban a zsidóság, a kereszténység és az iszlám kapcsolatának átfogó tanulmányozásáért. 2017-ben Koen Lenaertst, az Európai Unió Bíróságának elnökét és a Leuveni Egyetem Európai Jogtudományi Karának professzorát tüntették ki az európai joggal és az európai joghatósággal kapcsolatos kiterjedt tudományos munkájáért.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.