Rangos díjat kapott Pető Andrea

  • narancs.hu
  • 2018. május 23.

Tudomány

A CEU professzora az ötödik tudós és az első magyar, aki megkapta a Madame de Staël-díjat.

Idén Pető Andrea, a CEU professzora, az MTA doktora, egyetemi tanár kapta az Európai Akadémiák Kulturális Értékteremtésért járó Madame de Staël-díjat, a társadalmi nemek és a kortárs európai történelem kutatásában végzett széles körű tudományos munkájáért. A díjat odaítélő zsűri kiemelte Pető Andrea hozzájárulását a második világháború, a holokauszt és a politikai szélsőségek európai, társadalmi nemek által meghatározott emlékezetének feltárásához.

Pető az ötödik tudós és az első magyar, aki megkapta az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA – All European Academies) és az olasz Compagnia di San Paolo alapítvány közös finanszírozásával létrehozott, 20 ezer eurós díjat.

„A díj elismeri Pető Andrea professzor hozzájárulását az európai kultúrához és történelemhez – kommentálta az elismerést Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. – A CEU részéről szeretnék köszönetet mondani az ALLEA-nak a megtiszteltetésért, és Pető Andrea professzornak a háború, a népirtások, a politikai mozgalmak és az európai történelem megértésében kulcsfontosságú témák elkötelezett kutatásáért.”

Pető Andrea köszönőbeszédében kifejtette, hogy az intellektuális munkának nem kreditpontokra, hanem szenvedélyre és önkéntességre kell épülnie. „Ez az a hagyomány, amit a budapesti CEU visz tovább, melynek elkötelezett tanára vagyok 27 éve. A tudomány ilyen művelése, mely szenvedélyen és szabadságon alapul az, ami szükségszerűen összeütközik az állampolgárokat folyamatosan ellenőrizendő szolgálóknak tekintő hierarchikus oktatásirányítással. Ahogy történt ez a CEU esetében is. És itt mondanék köszöntet mindenkinek külön-külön, valamint az ALLEA egész szervezetének a CEU-nak a nehéz időkben nyújtott támogatásáért. A tudomány szabadsága és a szenvedély együtt nyitja meg az intellektuális ellenállás lehetőségét. Mert a tudomány nem totális rendszer, ahol a rendszer elutasítása a rendszer részét képezné, és a rendszer kritikáját automatikusan diszkreditálná, az, hogy a rendszeren kívül van.”

false

Pető Andrea a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének (CEU Department of Gender Studies) professzora, és az MTA doktora, egyetemi tanár. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának, és szavazati jogú tagja a 2017-ben megalakult Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságnak, és a II. Világháború Története Albizottság elnöke. Öt monográfia szerzője, 31 kötet és 261 tudományos cikk és fejezet szerkesztője, amelyek összesen 17 nyelven jelentek meg. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2006-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-díját.

Az ALLEA azzal a céllal alapította az Európai Akadémiák Kulturális Értékteremtésért Járó Madame de Staël-díjat, hogy elismeréssel adózzon Európa határtalan szellemi, kulturális sokszínűsége és gazdagsága előtt. Az első díjazott, Luisa Passerini professzor 2014-ben kapta meg a díjat az európai kulturális identitás terén folytatott széles körű kutatásáért. 2015-ben Dame Helen Wallace professzort az európai kutatási és szakpolitikai szakadék áthidalására szakosodott akadémiai pályafutásért honorálták. Harmadikként Remi Brague professzor kapta meg a díjat 2016-ban a zsidóság, a kereszténység és az iszlám kapcsolatának átfogó tanulmányozásáért. 2017-ben Koen Lenaertst, az Európai Unió Bíróságának elnökét és a Leuveni Egyetem Európai Jogtudományi Karának professzorát tüntették ki az európai joggal és az európai joghatósággal kapcsolatos kiterjedt tudományos munkájáért.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.