Rangos díjat kapott Pető Andrea

  • narancs.hu
  • 2018. május 23.

Tudomány

A CEU professzora az ötödik tudós és az első magyar, aki megkapta a Madame de Staël-díjat.

Idén Pető Andrea, a CEU professzora, az MTA doktora, egyetemi tanár kapta az Európai Akadémiák Kulturális Értékteremtésért járó Madame de Staël-díjat, a társadalmi nemek és a kortárs európai történelem kutatásában végzett széles körű tudományos munkájáért. A díjat odaítélő zsűri kiemelte Pető Andrea hozzájárulását a második világháború, a holokauszt és a politikai szélsőségek európai, társadalmi nemek által meghatározott emlékezetének feltárásához.

Pető az ötödik tudós és az első magyar, aki megkapta az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA – All European Academies) és az olasz Compagnia di San Paolo alapítvány közös finanszírozásával létrehozott, 20 ezer eurós díjat.

„A díj elismeri Pető Andrea professzor hozzájárulását az európai kultúrához és történelemhez – kommentálta az elismerést Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. – A CEU részéről szeretnék köszönetet mondani az ALLEA-nak a megtiszteltetésért, és Pető Andrea professzornak a háború, a népirtások, a politikai mozgalmak és az európai történelem megértésében kulcsfontosságú témák elkötelezett kutatásáért.”

Pető Andrea köszönőbeszédében kifejtette, hogy az intellektuális munkának nem kreditpontokra, hanem szenvedélyre és önkéntességre kell épülnie. „Ez az a hagyomány, amit a budapesti CEU visz tovább, melynek elkötelezett tanára vagyok 27 éve. A tudomány ilyen művelése, mely szenvedélyen és szabadságon alapul az, ami szükségszerűen összeütközik az állampolgárokat folyamatosan ellenőrizendő szolgálóknak tekintő hierarchikus oktatásirányítással. Ahogy történt ez a CEU esetében is. És itt mondanék köszöntet mindenkinek külön-külön, valamint az ALLEA egész szervezetének a CEU-nak a nehéz időkben nyújtott támogatásáért. A tudomány szabadsága és a szenvedély együtt nyitja meg az intellektuális ellenállás lehetőségét. Mert a tudomány nem totális rendszer, ahol a rendszer elutasítása a rendszer részét képezné, és a rendszer kritikáját automatikusan diszkreditálná, az, hogy a rendszeren kívül van.”

false

Pető Andrea a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének (CEU Department of Gender Studies) professzora, és az MTA doktora, egyetemi tanár. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának, és szavazati jogú tagja a 2017-ben megalakult Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságnak, és a II. Világháború Története Albizottság elnöke. Öt monográfia szerzője, 31 kötet és 261 tudományos cikk és fejezet szerkesztője, amelyek összesen 17 nyelven jelentek meg. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2006-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-díját.

Az ALLEA azzal a céllal alapította az Európai Akadémiák Kulturális Értékteremtésért Járó Madame de Staël-díjat, hogy elismeréssel adózzon Európa határtalan szellemi, kulturális sokszínűsége és gazdagsága előtt. Az első díjazott, Luisa Passerini professzor 2014-ben kapta meg a díjat az európai kulturális identitás terén folytatott széles körű kutatásáért. 2015-ben Dame Helen Wallace professzort az európai kutatási és szakpolitikai szakadék áthidalására szakosodott akadémiai pályafutásért honorálták. Harmadikként Remi Brague professzor kapta meg a díjat 2016-ban a zsidóság, a kereszténység és az iszlám kapcsolatának átfogó tanulmányozásáért. 2017-ben Koen Lenaertst, az Európai Unió Bíróságának elnökét és a Leuveni Egyetem Európai Jogtudományi Karának professzorát tüntették ki az európai joggal és az európai joghatósággal kapcsolatos kiterjedt tudományos munkájáért.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.