Visszhang: film

A felbujtók

Visszhang

Doug Liman rendezőtől kétféle filmre számíthatunk: vagy egy egészen jó, emlékezetes őrültség következik, vagy egy kínosan középszerű produkció.

Ez persze nem ritka jelenség, mennyiségileg a legtöbb rendező – akinek egyáltalán megjegyezzük a nevét – hasonló javakkal kecsegtet; amíg nem láttuk a művét, nem tudjuk, a kettő közül melyik van soron. Liman legújabb filmjénél viszont azután sem feltétlen derül ki, hogy megnéztük.

Rory mentális problémákkal küzdő, idősödő férfi, aki nem tud talpra állni, a tengerészgyalogságnál töltött szolgálata után most parkettacsiszolásból él. Pénz kell neki, de nagyon, ehhez viszont már mindent megpróbált – a rablást kivéve. Egyszer így vagy úgy, minden kisembert felzabál a rendszer, úgy tűnik, most Rory ideje jött el, így hát el is vállalja az első szembejövő melót: a sokadszorra újraválasztott polgármester kenőpénzeit kéne megfújni. Ehhez kap társként egy másik balféket, akivel együtt próbálnak végigbucskázni a szervezett bűnözés krokodilokkal teli medencéje felett kifeszített kötélen.

Lehetséges, hogy akárki is olvassa fel a telefonkönyvet, az mégis telefonkönyv marad? Mert ebben a filmben Matt Damon, Casey Affleck, Michael Stuhlbarg, Alfred Molina, Ron Perlman és Toby Jones szájából is mintha csak az „aranyoldalak” pörögnének ki. Az alap­sztori egy éles társadalomkritika vagy közhelyes, kötelező tőkesúly? A viccesnek szánt szövegek maguktól ilyen laposak vagy a paródia paródiájáról van szó? Ezek a kérdések éberen tartják a nézőt, így unalomról tulajdonképpen nem beszélhetünk…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”