Visszhang: film

A mi kocsmánk

  • 2023. november 22.

Visszhang

Háborús menekültek szállnak le a buszról egy észak-angliai faluban, és már balhé van.

Egy lánynak összetörik a fényképezőgépét a megérkezés alkalmából készített felvételeken látszani nem akaró helybéli suttyók. A hozzáállás a későbbiekben csak rosszabb lesz: ki a segélyt irigyli tőlük, ki ingatlana elértéktelenedésétől tart… Az események az Öreg Tölgy nevű kocsmában kulminálnak, a település egyetlen közösségi létesítményében, amelynek nehéz életű tulajdonosa nem átall szóba állni a bevándorlókkal, segítséget nyújtani nekik.

Ken Loach, a munkásosztály, a társadalmi folyamatok vesztesei, a kisemmizettek életének elkötelezett krónikása ezúttal didaxissal pótolja az árnyalt megközelítést, és filmje inkább felszólamlás egy balos tüntetésen, mint átélhető és állásfoglalásra késztető műalkotás. Minden meg van mondva többször és még aláhúzva is. Csak a felvetett probléma (menekültek beilleszkedése a befogadó társadalomba) van elkenve. Idealizált, szeretetben, közösségként élő, jóindulatú, művelt, kommunikatív migránsok és gyűlölködő, nemhogy a közeledést, de a másik felőli tájékozódást is elutasító, rasszista tahók alkotta helybéliek formálják a két oldalt, amelyek között a derék kocsmáros őrlődik. De van remény: a falu jóérzésű fele a zárlatban részvétét fejezi ki, amikor a szíriai család otthon börtönbe vetett családfőjének halálhíre érkezik, sőt a közeli város éves bányászfelvonulására meg is hívják őket, hogy együtt meneteljenek a tölgyfás zászló alatt, melyre írva vagyon: erő, szolidaritás, ellenállás. Arabul is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.