Visszhang: animációs film

Agymanók 2

Visszhang

Riley 13 éves, a barátaival egy ott alvós hokitáborba készül...

A Pixar felnőtteket és gyerekeket egyaránt megcélzó marketingjének csúcsterméke régóta fenyeget a folytatással, de szerencsére az új rész cseppet sem kékítette be az elsőből elraktározott emléklabdáinkat.

Riley 13 éves, a barátaival egy ott alvós hokitáborba készül (aki kételkedne abban, hogy a film felnőtteknek is készült, az figyelje meg az apa elkámpicsorodó arcát, amikor megkérdezi a feleségét, hogy mit csinálnak, amíg a gyerek távol lesz). A táborban összetalálkozik a menő lányokkal, ami teljes egzisztenciális krízisbe taszítja a beindult pubertásban tomboló kislányt. Az alapérzelmek ideje lejárt, a fejhadiszállásban új emóciók veszik át az irányítást, élükön Feszkóval, aki – mint a szorongás rendesen – csak megvédeni igyekszik a gazdatestet, de végül sokkal többet árt, mint használ.

A szüleit moziba kísérő gyerek nem is tudja, micsoda mázlista, amiért az ő generációja már úgy nő fel, hogy ez az alappszichológiai kisokos az eszköztáruk része lehet. Eközben mi úgy bólogatunk mellettük, mintha nem mi is először látnánk olyan filmet, amely ennyire tisztán és érthetően magyarázza el, hogy mi zajlik a fejünkben. Az Agymanók 2 amellett, hogy gyerekfilmként szórakoztató, szemléletesen mutat be olyan jelenségeket, mint a szorongás okozta alvási zavar, a pánikroham vagy az a kínos helyzet, amikor az istennek nem ugrik be egy szám címe. A film, ahogy legutóbb, most is lenyűgözően működik a saját szabályrendszerében, még ha ez azt is jelenti, hogy Bim Bam ezúttal már senkinek nem jutott eszébe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.