Énekversenyt nyert, s végigjárta a világ legnagyobb operaházait a Mariinszkijtól a bécsi Staatsoperig és a Metropolitanig, közben elkészítette debütlemezét a Deccánál. A tatáros arcélű, filigrán nőt Anna Netrebkóhoz is hasonlították, pedig mintha körültekintőbb lenne, mint elődje, aki mértéktelen szerepvágyát nem mindig bírta hanggal. Aida Garifullina alázatosan lépkedett előre hangfaja repertoárjában: Susanna, Zerlina, Musetta, Gilda. Épp ezért volt meglepő, hogy áriaestjét a Casta divával kezdte a Normából, meglehetősen döcögősen, a valódi energiát szenvelgő pózzal helyettesítve. Sokkal jobban szólt Júlia csilingelő áriája (Je veux vivre) Gounod operájából, a szünet előtt pedig Musetta keringője okozott valódi beteljesülést.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
