VERZIÓ 20.: Visszhang

Aki nem vagyok

  • SzSz
  • 2023. november 22.

Visszhang

Ha Isten minden embert a saját képére formált, nőt és férfit is, akkor ő vajon hol áll, valahol a kettő között? – elmélkednek hőseink.

Egyikük, Sharon-Rose dél-afrikai szépségkirálynő, kizárólag tökéletes sminkkel és hajjal lép ki az utcára, férfiakkal randizik és minden porcikája azt sugározza, hogy ő bizony nagybetűs nő. A másik, Dimakatso leszorítót visel a mellkasán, férfiruhákat hord és fizikai munkát keres – anyakönyvi kivonatával ellentétben egy percre sem tartja magát nőnek. Mindketten interszexnek születtek, azaz nem sorolhatók egyik nembe sem. De mégis, mi értelmük ezeknek a kizárólagos kategóriáknak, amelyek már a születésünk pillanatában ránk sütik a bélyeget? – teszi fel a kérdést a film, miközben hihetetlenül személyes portrét nyújt két önmagát kereső emberről.

A Föld népességének közel 2 százaléka, csaknem 150 millió ember születik interszexként, a többségük csak évtizedek múltán kénytelen szembesülni azzal, hogy szüleik még életük kezdetén eldöntötték helyettük, hogy fiúnak vagy lánynak neveljék őket. Dimakatsón csecsemőkorában műtétet is végrehajtottak, így felnőttként még rögösebb úton kénytelen végigmenni. A sors átka, hogy ő, aki férfiként éli életét, genetikailag nő; míg Sharon-Rose a látszat ellenére férfi. Skovrán Tünde hol drámai, hol kifejezetten mosolyt keltő dokumentumfilmjében elsősorban a személy szabadságát hirdeti: mindegy, mit ír elő és mit vár el tőlünk a társadalom, a lényeg, hogy akként éljünk, amit a szívünk diktál.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.