VERZIÓ 20.: Visszhang

Aki nem vagyok

  • SzSz
  • 2023. november 22.

Visszhang

Ha Isten minden embert a saját képére formált, nőt és férfit is, akkor ő vajon hol áll, valahol a kettő között? – elmélkednek hőseink.

Egyikük, Sharon-Rose dél-afrikai szépségkirálynő, kizárólag tökéletes sminkkel és hajjal lép ki az utcára, férfiakkal randizik és minden porcikája azt sugározza, hogy ő bizony nagybetűs nő. A másik, Dimakatso leszorítót visel a mellkasán, férfiruhákat hord és fizikai munkát keres – anyakönyvi kivonatával ellentétben egy percre sem tartja magát nőnek. Mindketten interszexnek születtek, azaz nem sorolhatók egyik nembe sem. De mégis, mi értelmük ezeknek a kizárólagos kategóriáknak, amelyek már a születésünk pillanatában ránk sütik a bélyeget? – teszi fel a kérdést a film, miközben hihetetlenül személyes portrét nyújt két önmagát kereső emberről.

A Föld népességének közel 2 százaléka, csaknem 150 millió ember születik interszexként, a többségük csak évtizedek múltán kénytelen szembesülni azzal, hogy szüleik még életük kezdetén eldöntötték helyettük, hogy fiúnak vagy lánynak neveljék őket. Dimakatsón csecsemőkorában műtétet is végrehajtottak, így felnőttként még rögösebb úton kénytelen végigmenni. A sors átka, hogy ő, aki férfiként éli életét, genetikailag nő; míg Sharon-Rose a látszat ellenére férfi. Skovrán Tünde hol drámai, hol kifejezetten mosolyt keltő dokumentumfilmjében elsősorban a személy szabadságát hirdeti: mindegy, mit ír elő és mit vár el tőlünk a társadalom, a lényeg, hogy akként éljünk, amit a szívünk diktál.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).