Visszhang: tévésorozat

Árulás

  • - ts -
  • 2023. január 11.

Visszhang

A ködös Albion a kémek hazája, tudja ezt mindenki.

Somerset Maugham már az első világháborúban a hírszerzésnél gyapálta az ellent, Graham Greene-t anno maga Kim Philby szervezte be az MI5-hoz, James Bondnak már a neve említése is felrázza az embert, John le Carréról pedig már ne is beszéljünk. Vagyis beszéljünk, mert épp az ő Karla-trilógiájából forgatott 1979-es tévésorozat, Az áruló lett a brit kémes sorozatok Magna Cartája, nem utolsósorban Alec Guinness zsenijének köszönhetően. Ám az Árulás bizonyosan nem Az áruló (rendes nevén Suszter, szabó, baka, kém) fachjában versenyez. De még csak nem is az Utolsó befutókéban, amelynek idei sikere jócskán bizonyítja, hogy még nagyon is van mit keresni ebben a szegmensben.

Az Árulás másban mesterkedik, azt a torz akkordot igyekszik adaptálni az isteni szimfóniából, amelynek során a főhős fejére esik egy kolerás tégla az égő vonatból. S a főhős történetesen kém, a főkém (ahogy Le Carrétól tudjuk: Control) első helyettese, akiből egy sajnálatos incidens következményeként már az első rész közepe felé főkém lesz. Ekkor okkal retten meg a néző, hogy Ciarán Hindset már az elején kirendezik, mint múltkor az Angolokból, de nyugi. Azért a pokol persze elszabadul: az újsütetű főspy-t menten üldözőbe veszik az oroszok (államiak és szabadúszók), a lábadozó exfőnöke, a brit kormány és a nagyobb pártok, a CIA és a saját felesége – valakit biztosan kifelejtettem. S ha ennyien kergetnek egyet, tuti elgurul közben az alkotói gyógyszer. Az Árulás ilyenformán logikátlan, hihetetlen, de elég szórakoztató.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.