Visszhang: tévésorozat

Az igazság emberei: Bass Reeves

  • - ts -
  • 2024. február 14.

Visszhang

A központi hős eleddig stabil pontnak számított a vadnyugati mitológia másodosztályában, ahol leginkább megbízható játékával tűnt ki, mint az első fekete bírósági fejvadászok egyike.

Pár éve viszont ligát váltott, amikor a Netflix A vadnyugat törvényei szerint című 3D-s divatbemutatójában Delroy Lindo többszörösen idézőjeles alakításával lépett színre; a nagy művész tényleg épp csak nem mutogatott minden jelenetben macskakörmöket az ujjával. Bár e mű érdemei szerint nagyot bukott, már lehetett tudni, hogy Reeves megkapaszkodik a főtáblán, mert a mai „western reneszánsz” egyszemélyi letéteményese, Taylor Sheridan egy egész sorozatot szán neki. S lőn.

Taylor Sheridan viszont nem alkot, hanem gyárt, japán precizitással, német hatékonysággal és elveszett lélekkel. Tényleg csak a spirituszból szenved hiányt. Nem így az alkotótársai, a címszerepben tündöklő David Oyelowo zsenije régi dolog, Barry Pepper meg már minimum a Melquiades Estrada három temetése óta a legjobb közepes árfekvésű antagonistája a világnak, s ha ehhez még hozzácsapjuk Donald Sutherlandet mint akasztós bírót és Vörös Krisztina (úgy mint Christina Alexandra Voros) rendezői talentumát, nevezettek tulajdonképpen már akármit is csinálhatnak. Ez az akármi pedig a következőkből áll: lőnek, prédikálnak, lőnek, prédikálnak, lovagolnak a naplementében, a napfelkeltében és a további napszakokban, hogy meg-megállván lőjenek egy újabbat, rögtön a prédikáció után. Az igazság emberei: Bass Reeves a formalizmus diadala és kudarca egyben. Valamivel rosszabb hír, hogy egy antológiasorozat első folyama.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.