Visszhang: koncert

Black Foxxes

Visszhang

Az mindig baljós előjel, ha túl közel lehet leparkolni a Dürer Kert kapujához.

És valóban így van: úgy 50 ember előtt kezd az angliai Exeterből induló Black Foxxes. A lapunknak múlt héten nyilatkozó zenekarnak korábban nagy kiadós szerződése volt, mégis valahogy megmaradt underground státuszban. A sokkal nagyobb közönséget érdemlő együttes zenéjét nehéz meghatározni: bizonyos dalok a pszichedelikus rock kategóriájába esnek, a hosszabb tételeik kapcsán posztrockról is lehet beszélni, és persze ott vannak a korábbi, rövidebb indie-rockos számaik. A koncerten folyamatosan váltják egymást a csendes és a zúzós pillanatok, és egy-egy kiállás után a váratlan újraindulások már-már a horrorfilmek jumpscare sokkolásait juttatják a gyanútlan nézők eszébe. Mark Holley frontember néha suttogva, néha elkeseredetten ordítva énekel, Jack Barrett precízen kezeli a mélygitárt, Finn Mclean bizonyítja jazzdobosi múltját, a nemrég csatlakozott Sam Irvine pedig szintin és szaxofonon erősíti az összképet. Izgalmasnak ígérkezik az I Can’t Be Left Alone With It című, billentyűs intróval ellátott új dal, míg a legnagyobb sikert a „comfortably numb” szavakat nem véletlenül bevető, hosszú improvizálással tarkított Badlands aratja. A végén váltunk pár szót a merch cuccokat a turnébuszból áruló zenészekkel, ahol kicsit meglepődve fogadják egy magyar újságíró meglátásait a Waterboys hatásáról a zenéjükben, majd elárulják, hogy a negyedik album augusztusban érkezik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.