könyv

Henrik Ibsen: Peer Gynt 

Visszhang

Jól néznénk ki, ha a Peer Gynt megjelenése nagy esemény volna, ennyire azért nem vagyunk lemaradva a világirodalom fordításával.

Nem nagy esemény, de azért fontos. A most kiadott változat is megjelent már, mégpedig a norvég klasszikus 2001-es, illetve 2003-as kétkötetes, reprezentatív magyar nyelvű drámagyűjteményében, amely köteteket azonban már antikváriumban sem kapni. Ibsen valahol a tananyag körül lófrál ma is, mégis, nagy drámai költeménye – legfrissebb fordításában, önálló kötetben – egyszerűen beszerezhetetlen volt.

Amúgy szép, hosszú a magyar Peer Gyntök sora: 1903-as első fordításától kezdve (Sebestyén Károly munkája) próbálkozott a dologgal még Patthy Károly és Hajdu Henrik is, aztán megszületett a talán legismertebb változat, Áprily Lajosé. Hogy Áprily milyen közvetítő nyelvből, vagy kinek a nyersfordítása alapján dolgozott, nem világos (norvégul nem tudott, az Ibsen korabeli dán–norvég kevert nyelvet pedig aligha tudta letapogatni). Költői erőtől duzzadó szövege számos erénye mellett az eredeti mű sok aspektusára nem akart vagy tudott kellő figyelmet fordítani.

A Magvető Kiadó „Színház az egész” c. sorozatának alapkoncepciója a klasszikus színművek újrafordításainak publikálása. (Ibsen eredetileg ugyan nem előadásra, hanem olvasásra szánta a művét.) A norvég specialista Kúnos László és a költő Rakovszky Zsuzsa színházi felkérésre született változata alighanem a legpontosabb, ha nem is a legsziporkázóbb magyar változat mind ez idáig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.