Az akkor felbukkant, szomszéd fiús kinézetű, komolytalan interjúkat adó, nosztalgikus gitárzenét játszó Mac DeMarco az indie-rock új szupersztárja. Pedig a kanadai dalszerző tényleg mindent letarolt a következő években, de idővel egyre kényelmetlenebbé vált számára ez a szerep. Erről tanúskodott az is, hogy egy időre szinte teljesen eltűnt, az utolsó klasszikus értelemben vett sorlemeze, a 2019-es Here Comes the Cowboy pedig egészen pocsékul sikerült.
És mintha Mac DeMarco élvezné is, hogy nem felel meg az elvárásoknak. A hosszú csend után ez év elején megjelentetett egy instrumentális lemezt (Five Easy Hot Dogs), majd minden előzetes bejelentés nélkül egy újabbat, a One Wayne G-t – utóbbi több mint 8 és fél órás (!) és 199 szám található rajta. Nem is igazán dalok ezek, címként többnyire a felvétel dátuma szerepel (a legelső track címe 20180512, a legutolsóé 20230114), ének pedig ismét alig van, bár időnként valami halandzsaszerű énekdallam felsejlik. A One Wayne G leginkább egy demógyűjtemény, egy exkluzív betekintés Mac DeMarco számítógépébe, ami a mostanság divatos, végtelenített munka mellé ideális lejátszási listák hangulatát idézi. Lehet ezt a gyűjteményt egy feltartott középső ujjként is értelmezni, de ettől még a One Wayne G háttérzene marad, pedig van azért csomó életképes ötlet is rajta. Már csak az hiányzik, hogy Mac DeMarco újra közölni is akarjon valamit.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
