Visszhang: lemez

Marika Hackman: Big Sigh

Visszhang

A félig finn, félig brit Marika Hackman tíz évvel ezelőtt jelentette meg debütáló lemezét.

A lemez az Alt-J állandó producerével, Charlie Andrew-val készült. Hackman még csak a húszas éveinek legelején járt akkor, de már legelső, sötét atmoszférájú art-pop dalaival is megmutatta, hogy ő nemcsak egy újabb szomorkás énekes-dalszerző, hanem sokkal komolyabb vízióval bír. A következő két albumán (I’m not Your Man, 2017; Any Human Friend, 2019) felszabadultabb oldalát hallhattuk, és az alternatív rock és az elektronika irányába is bátran kalandozott, de a pandémia alatt az addig meglehetősen termékeny énekes komoly alkotói válságba került. 2020-ban kiadott egy feldolgozáslemezt, az új anyagával pedig annyira nem haladt, hogy egy nyilatkozata szerint sokszor attól tartott, hogy soha nem fog újra írni. A gát aztán átszakadt, de a Big Sigh így is lassan, több mint két éven át készült. Ha szerzőként nem is indult nagyon magabiztosan a folyamat, producerként annál inkább magára talált Hackman: ez az első albuma, amelyet saját maga gondozott némi külső segítséggel. Nem a legkönnyebben fogyasztható lemeze; van rajta két egészen slágeres dal (No Caffeine, Slime), de a többi lassan, méltóságteljesen hömpölyög, a rendre belépő kamarazenekar pedig fokozza a melankolikus hangulatot. Marika Hackman eddigi anyagain sem kedvelte az állóvizet, a Big Sigh viszont határozottan új fejezetet nyitott az életműben: csendesebbé és merengősebbé vált a zenéje.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.