Visszhang: film

Maxton Hall – A világ, ami elválaszt

Visszhang

Imádjuk gyűlölni a gazdagokat.

(Élősködők, Tőrbe ejtve, A szomorúság háromszöge), imádjuk imádni őket (A pletykafészek, Bridgerton), de a legjobban persze a kettőt együtt szeretjük (Saltburn, A tehetséges Mr. Ripley, Utódlás). A Dark forgatókönyvéért is felelős Daphne Ferraro (és az eredeti ponyvát szerző Mona Kasten) megérzett valamicskét a korszellemből: kicsit szelídebben vájkálnak a tinik titkos szexuális kalandjaiban (mint azt tette az Eufória vagy a Riverdale), de hagyják magukat megihletni az osztálykülönbségeken átívelő szerelemtől (annyit persze nem adnak a nüanszokra, mint az Egy nap). Ha jól kevernék az innen-onnan elcsent összetevőket, egészen szórakoztató eszképizmus is kerekedhetne a Maxton Hallból.

Az alaphelyzet senkit sem fog meglepni: Ruby (Harriet Herbig-Matten) tehetséges, de szegény ösztöndíjas diák a patinás Maxton Hall középiskolában. Minden vágya bejutni az Oxfordra. Jamesnek (Damian Hardung) viszont életé­ben semmiért sem kellett megdolgoznia, hála adoniszi külsejének és szülei vagyonának. A két fiatal útja keresztezi egymást – először ellenségekként –, de a megvetéstől izzó szóváltások hamar flörtölésbe fordulnak… Mindez ezredjére is szexi és szórakoztató lenne, ha az alakításokba kicsit több élet szorult volna. A színészgárda enervált, és fájdalom, de a két főszereplő között sem repkednek a szikrák. Nevetni leginkább csak kínunkban tudunk, főleg a német szerző elképzelte brit elitiskola miliőjén. Inkább nézzük újra századjára A pletykafészket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.