Visszhang: film

Mellékszereplők

  • 2023. november 1.

Visszhang

Fiatalon elhunyt barátjának ajánlja új filmjét Sopsits Árpád.

Egy kiállításjelenetben külön is megemlékezik Telek Balázsról, az egyéni stílusú, kiváló fotóművészről. Kivételesen nemes a gesztus.

A rendező, miként korábbi munkáiban, úgy ezúttal is a bűn, a bűnhődés, a tagadás és a szembesülés kérdéskörét jeleníti meg, s az igazsággal való – bármilyen kegyetlen, mégis felszabadító – szembenézés mellett érvel. A mozaikos, időfelbontásos szerkesztésű történet résztvevőinek sorsa észrevétlenül, de meghatározó módon kapcsolódik, sőt gubancolódik egymáshoz, középpontban a (nevezzük így) gyermekproblematikával. Van, aki nem akar gyereket, van, aki akar, de nem lehet neki, és van, akinek nem kéne, hogy legyen, pláne nem úgy, ahogy megfogant. Ám a kisváros presztízseseményeinek rögzítésébe belefásult fotós és anyagi gondokkal küszködő szobrásznő párja, a cinikus üzletember, annak fotómodell felesége, és az ő kiskamasz lányuk meg a helyi börtön papja – mind-mind két lábon járó szimbólum és/vagy klisé. A már kezdetben is nyilvánvaló nagy titok (a bűnösségről ihletetten beszélő pap súlyos következményekkel járó egykori vétkének) leleplezésére irányuló cselekmény életszerűtlen szituációkban, mesterkélt párbeszédek során bontakozik ki. A színészek küzdenek: a kvalitásosabbak az eljátszhatatlan helyzetekkel, mások beszédhibával, a civilek (köztük az elhunyt barát lánya és családjának más tagjai) saját civilségükkel. A fragmentális szerkesztés pedig nem feltár valami mögöttes tartalmat, hanem elleplezni próbálja úgy a sztori, mint a gondolatok banalitását.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.