Visszhang: tévésorozat

Mo világa

Visszhang

A család még Mo gyerekkorában menekült Kuvaitból Texasba, s azóta is papírok nélkül élnek, így a férfi számára a menekülés máig nem ért véget.

Közben igyekszik mindenkinek eleget tenni: muszlim anyjának, aki a vallás és a hagyományok tiszteletét várja tőle, mexikói barátnőjének, aki a kereszténység és a szabadabb élet felé húzza, az országnak, amely – még ha illegalitásban is, de – otthont biztosít neki, és leginkább elhunyt apjának, akihez, úgy érzi, sosem érhet fel igazán. Ahhoz, hogy Mo ebbéli terhei alatt mégis a maga ikonikus vidámságával és reményteliségével tudjon a jövőbe tekinteni, szüksége van némi tompításra.

Vajon a streaming szolgáltató mindig is tudta, hogy hogyan kell a rassz- és vallásbéli diverzitást anélkül megjeleníteni, hogy irritációt okozna a nézőnek vagy a vaktában lövöldöző üzletpolitikájuk vitt be egy véletlen találatot? Akárhogy is, a siker kulcsa valószínűleg az az autentikus megközelítés, amellyel az író-rendező-főszereplő Mohammad Amer kikerüli a cultural appropriation csapdáit. Persze nem merülünk el túl mélyen az iszlám szokásokban, de a stand-upos Amer életrajzi elemekkel dúsított szériája némi arab nyelvhasználattal, kevés házi olívaolajjal és persze jó adag szituációs humorral felül tud emelkedni a bombakészítős, varázsszőnyeges poénokon. Szerencsére az érzékenyítés nem megy az élvezhetőség rovására: a sorozat fordulatos cselekménnyel és Mo szeretni való személyiségével szimpla dramedyként is képes megállni a helyét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.