Az Alcarras c. berlini fődíjas moziban a parasztok küzdelme egy személytelen – nem is hatalommal, hanem – trenddel szemben bukott el. A gyümölcsös helyére napelemeket telepítenek, abban van a pénz. Az ugyancsak spanyol (gallego) Szörnyetegekben szélkerekekből keletkezik a nagyon is személyes, végzetessé fajuló ellentét. Egy betelepült, és a pénzt fialó szerkezetek közvetlen környezetkárosító hatásaitól tartó biogazda akadályozza a nagy üzlet megkötését. Szomszédai viszont földjük remélt vételi árából változtatnák meg nyomorúságosnak érzékelt életüket. A verbális agressziót szimbolikus, majd konkrét károkozás követi, végül nyílt támadás. A rendőrség nem szívesen avatkozna be a „jöttment” francia oldalán – merthogy a konfliktusra rátelepül a hagyományos nemzeti (spanyol vendégmunkások százezrei végezték a kulimunkát a gazdag északi szomszédnál nem is olyan rég) meg a vidéki kisebbrendűségi komplexus (hiába papol a civilizációból menekülő, az érintetlen természetből az ott élőknek csak a gürizés és az istállószag valóságos).
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
