Visszhang: tévésorozat/animáció

Terminátor – A vég kapujában

Visszhang

James Cameron múlt ködébe veszett zsenialitását bizonyítja, hogy a Terminátor második részével nem csak megcsinálta a tökéletes akciófilmet.

Ugyanakkor azt is megmutatta, hogyan lehet tökéletesen lezárni egy történetet. Az azóta eltelt három évtizedben többen többféleképp futottak neki a folytatásnak, mind katasztrofális eredménnyel. Miközben virágzik az univerzumépítés Hollywoodban, a terminátorok utolsó esélye egy nyolcrészes anime lett.

S mivel a Terminátor – A vég kapujában eleve rétegszórakozásnak indult, a projekt mögött álló, egyébként bukaresti születésű Mattson Tomlin ki mert lépni a nála évekkel idősebb franchise kötelező elemei közül. Elszakadt Connoréktól és az Egyesült Államoktól is, hogy elmeséljen egy több idősíkon játszódó, hol könnyen, hol kevésbé könnyen kitalálható fordulatokkal teli történetet.

A Tokióban játszódó sztori egyik szála 2022-ben indul, ahol a Sky­net már lelkesen gyilkolja az embereket. Ezt kéne valahogy megakadályoznia 1997-ben egy Malcolm Lee nevű férfinak ugyanott. Lee egy Kokoro névre hallgató mesterséges intelligenciát fejlesztget, megakadályozandó a szörnyűséges 2022-es világ kialakulását. A Skynet természetesen ráküld egy gépet, hogy megölje, ő pedig menekülés közben próbálja megmenteni a világot. A történet nem bonyolult, de az eredeti sem volt az. Helyette éppen annyira erőszakos, ahogy az illik az emberi élet értékét hírből sem ismerő gépekhez. Sőt a sorozat a franchise történetében először legalább megpróbál kezdeni valamit a kialakuló időhurkokkal is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.