Visszhang: tévésorozat/animáció

Terminátor – A vég kapujában

Visszhang

James Cameron múlt ködébe veszett zsenialitását bizonyítja, hogy a Terminátor második részével nem csak megcsinálta a tökéletes akciófilmet.

Ugyanakkor azt is megmutatta, hogyan lehet tökéletesen lezárni egy történetet. Az azóta eltelt három évtizedben többen többféleképp futottak neki a folytatásnak, mind katasztrofális eredménnyel. Miközben virágzik az univerzumépítés Hollywoodban, a terminátorok utolsó esélye egy nyolcrészes anime lett.

S mivel a Terminátor – A vég kapujában eleve rétegszórakozásnak indult, a projekt mögött álló, egyébként bukaresti születésű Mattson Tomlin ki mert lépni a nála évekkel idősebb franchise kötelező elemei közül. Elszakadt Connoréktól és az Egyesült Államoktól is, hogy elmeséljen egy több idősíkon játszódó, hol könnyen, hol kevésbé könnyen kitalálható fordulatokkal teli történetet.

A Tokióban játszódó sztori egyik szála 2022-ben indul, ahol a Sky­net már lelkesen gyilkolja az embereket. Ezt kéne valahogy megakadályoznia 1997-ben egy Malcolm Lee nevű férfinak ugyanott. Lee egy Kokoro névre hallgató mesterséges intelligenciát fejlesztget, megakadályozandó a szörnyűséges 2022-es világ kialakulását. A Skynet természetesen ráküld egy gépet, hogy megölje, ő pedig menekülés közben próbálja megmenteni a világot. A történet nem bonyolult, de az eredeti sem volt az. Helyette éppen annyira erőszakos, ahogy az illik az emberi élet értékét hírből sem ismerő gépekhez. Sőt a sorozat a franchise történetében először legalább megpróbál kezdeni valamit a kialakuló időhurkokkal is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.