Visszhang: tévésorozat/animáció

Terminátor – A vég kapujában

Visszhang

James Cameron múlt ködébe veszett zsenialitását bizonyítja, hogy a Terminátor második részével nem csak megcsinálta a tökéletes akciófilmet.

Ugyanakkor azt is megmutatta, hogyan lehet tökéletesen lezárni egy történetet. Az azóta eltelt három évtizedben többen többféleképp futottak neki a folytatásnak, mind katasztrofális eredménnyel. Miközben virágzik az univerzumépítés Hollywoodban, a terminátorok utolsó esélye egy nyolcrészes anime lett.

S mivel a Terminátor – A vég kapujában eleve rétegszórakozásnak indult, a projekt mögött álló, egyébként bukaresti születésű Mattson Tomlin ki mert lépni a nála évekkel idősebb franchise kötelező elemei közül. Elszakadt Connoréktól és az Egyesült Államoktól is, hogy elmeséljen egy több idősíkon játszódó, hol könnyen, hol kevésbé könnyen kitalálható fordulatokkal teli történetet.

A Tokióban játszódó sztori egyik szála 2022-ben indul, ahol a Sky­net már lelkesen gyilkolja az embereket. Ezt kéne valahogy megakadályoznia 1997-ben egy Malcolm Lee nevű férfinak ugyanott. Lee egy Kokoro névre hallgató mesterséges intelligenciát fejlesztget, megakadályozandó a szörnyűséges 2022-es világ kialakulását. A Skynet természetesen ráküld egy gépet, hogy megölje, ő pedig menekülés közben próbálja megmenteni a világot. A történet nem bonyolult, de az eredeti sem volt az. Helyette éppen annyira erőszakos, ahogy az illik az emberi élet értékét hírből sem ismerő gépekhez. Sőt a sorozat a franchise történetében először legalább megpróbál kezdeni valamit a kialakuló időhurkokkal is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.