Az azóta eltelt egy évtizedben Matty Healyék együttese sokat változott, és hosszúra nyújtott konceptlemezekkel, gyönyörű klipekkel és szerteágazó popkulturális referenciákkal próbálja fontosságát és komolyan vehetőségét bizonyítani. De a szimpatikus körítéstől és a növekvő sikerektől a zene nem lett sokkal rétegzettebb, bár néhány kifejezetten jól sikerült dalt – ilyen az It’s Not Living If It’s Not With You vagy az If You’re Too Shy – összehoztak az utóbbi években. És a The 1975 azóta nagyon igyekszik. Új lemezüket Jack Antonoff sztárproducerrel vették fel, aki a tőle megszokott módon hozza a vonósokkal és nyolcvanas évekbeli gitárhangzásokkal áramvonalasított hangzását. A játékidőt sikerült végre 50 perc alá szorítani, és ennek köszönhetően a korábbi The 1975-lemezekhez képest a jó dalok aránya kiugróan magas. Az LCD Soundsystem előtt tisztelgő nyitódal, a Vampire Weekendet idéző Wintering, a már viccesen patetikus About You és a felvezető kislemez, a Part Of The Band néhány kellemetlen sort leszámítva kifejezetten üdítő meglepetés, éppen ezért érthetetlen, hogy miért kellett a lemez nagyobbik felét jellegtelen, súlytalan, középszerű dalokkal kitölteni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
