Visszhang: lemez

The 1975: Being Funny In a Foreign Language

Visszhang

„Mi nem egy popzenekar vagyunk” – jelentette ki ingerülten egy korai videó­klipjük nyitányában a brit The 1975 frontembere, pedig a trendi ruha, a rádióbarát hangzás és a szándékosan bugyuta refrén szemernyi kétséget sem hagyott afelől, hogy egy popzenekart látunk.

Az azóta eltelt egy évtizedben Matty Healy­ék együttese sokat változott, és hosszúra nyújtott konceptlemezekkel, gyönyörű klipekkel és szerteágazó popkulturális referenciákkal próbálja fontosságát és komolyan vehetőségét bizonyítani. De a szimpatikus körítéstől és a növekvő sikerektől a zene nem lett sokkal rétegzettebb, bár néhány kifejezetten jól sikerült dalt – ilyen az It’s Not Living If It’s Not With You vagy az If You’re Too Shy – összehoztak az utóbbi években. És a The 1975 azóta nagyon igyekszik. Új lemezüket Jack Antonoff sztárproducerrel vették fel, aki a tőle megszokott módon hozza a vonósokkal és nyolcvanas évekbeli gitárhangzásokkal áramvonalasított hangzását. A játékidőt sikerült végre 50 perc alá szorítani, és ennek köszönhetően a korábbi The 1975-lemezekhez képest a jó dalok aránya kiugróan magas. Az LCD Soundsystem előtt tisztelgő nyitódal, a Vampire Weekendet idéző Wintering, a már viccesen patetikus About You és a felvezető kislemez, a Part Of The Band néhány kellemetlen sort leszámítva kifejezetten üdítő meglepetés, éppen ezért érthetetlen, hogy miért kellett a lemez nagyobbik felét jellegtelen, súlytalan, középszerű dalokkal kitölteni. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.