visszhang: film

The Pod Generation

  • SzSz
  • 2024. május 29.

Visszhang

A jövő hideg, sötét és személytelen – legalábbis ez derül ki az elmúlt évek független, okosnak bélyegzett sci-fijeiből, amelyek a 2014-es Ex Machina sikere óta valósággal reneszánszukat élik.

Ezek többsége lenyűgöző látványvilág helyett egyetlen ötletre húzza fel disztópikus jövőképét, amely alig különbözik napjaink techfókuszú világától – pont, ahogy a Fekete tükör művelte fénykorában.

Sophia Barthes filmjében pél­dául a növények már olyan ritka tüneményeknek számítanak, hogy valóságos csoda, ha egy fa gyümölcsöt ad; a gyerekvállalás pedig egy felesleges kínokkal teli, avítt dolog. Rachel karrierje miatt nem is engedheti meg magának, hogy terhes legyen, de szerencsére cége befizeti őt egy forradalmi programba: a gyereket egy tojás alakú podban a mesterséges intelligencia kelti ki helyette. Párja, Alvy botanikusként ennél sokkal földhözragadtabb, mégis belevágnak a kísérletbe. Lassan kötődni kezdenek a podhoz, amellyel úgy bánnak, mint egy igazi csecsemővel: mobil­app segítségével etetik vagy játszanak be zenét neki, babusgatják, vele alszanak. Az abban növő magzat ugyan az övék, de maga a tojás a cég tulajdona, ezért a születés csak a cég székházában történhet meg. Rachelék azonban otthonszülésre vágynak, ezért fellázadnak a szabályok ellen.

A történet egy rakás kérdést felvet az anyaságról, gyerekvállalásról és -nevelésről, a film azonban nem áldoz különösebb figyelmet ezeknek. Pusztán arról beszél, hogy ugyan fejlődik a technológia, de a modern koponyákban is kőkori elme lakik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.