Visszhang: film

Top Gun: Maverick

  • SzSz
  • 2022. június 8.

Visszhang

Amikor 1986-ban bemutatták az amerikai propagandának sem utolsó Top Gunt, a fáma szerint hirtelen megugrott a haditengerészethez jelentkező fiatalok száma. A hamar világsztárrá avanzsáló Tom Cruise ugyanebben az évben csatlakozott a Szcientológiai Egyházhoz, nemsokára pedig már toborzott is oda embereket.

A színész 59 évesen jobb formában van, mint valaha – hogy ez is a szcientológiának vagy valami egyéb boszorkányságnak köszönhető, nem tudni. Egy biztos: mindig odafigyelt rá, hogy vallása ne nyomja rá bélyegét a karrierjére. Menetrendszerűen szállította a blockbustereket, PR-csapata pedig azt is összehozta, hogy a sötét egyházi titkok helyett azok a hírek jussanak eszünkbe a nevéről, hogy ismét összetörte magát aktuális filmje forgatásakor, mert megint maga végezte a kaszkadőrmutatványokat.

A pilótás film óta eltelt 36 év alatt jócskán megváltozott a világ: a nézőket ma már nem a sztárok, hanem a szuperhősök, képregényfilmek és franchise-ok érdeklik, és szívesebben moziznak otthon, a kanapéjukon. Tom Cruise ezzel tökéletesen tisztában van, ahogy ezt a Top Gun folytatásának minden pillanata is tanúsítja. A film a koronavírus-járvány miatt közel három évig dobozban pihent, mert ragaszkodott hozzá, hogy kizárólag a vásznon mutassák be, minden streamingplatform ajánlata előtt elzárkózott. A Maverick ennek megfelelően látványos, színes-szagos mozis kaland, a manapság divatos örökségfilmek talán legjobbika, amely szemtelen nosztalgiával indul: felcsendül Kenny Loggins klasszikus Danger Zone-ja, majd a pilóták az égig emelkednek a naplementében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.