Visszhang: tévésorozat

Virsliparti: Utápia

  • SzSz
  • 2024. augusztus 21.

Visszhang

A 2016-os Virsliparti azt vizsgálta, hogy mi az élet értelme – tette mindezt egy rakás, a szupermarket polcain életre kelt étel, na meg a 18-as karikát bőven kimerítő szexuális poén segítségével.

A kaják ugyanis alig várják, hogy végre megvegyék őket, mert abban reménykednek, hogy így valamiféle mennyországba kerülnek. Amikor azonban rájönnek, hogy csak simán felfalják őket, kitör az anarchia.

A sorozatformájú folytatás pont ott veszi fel a fonalat, ahol a mozi félredobta: Frank, a virsli és társai leigázták az emberiséget – itt az idő hát, hogy megvalósítsák Utápiát, a tökéletes társadalmat, ahol a koszt az úr.

A várt Kánaán helyett viszont csak újabb és újabb gondokba ütköznek: néhány szabadon kószáló madár, majd a vízözönként rájuk zúduló eső okoz riadalmat; a zöldségeknek, gyümölcsöknek és mélyfagyasztott áruknak hűtőre van szükségük, azt azonban néhány másik étel már kisajátította. És máris olyan, az emberiséggel egyidős kérdéseknél járunk, mint a magántulajdon és a közvagyon, a szegénység vagy épp a közrend kérdése. A Virsliparti nem akarja megmondani a tutit mindezekről, inkább csak elgondolkoztat erről-arról – kérdés azonban, aki egymást nyaló virsliken, paráználkodó babkonzerveken és szodomita almákon nevet, az el akar-e vajon gondolkodni azon, mitől működik a társadalmunk, illetve mitől nem. Azon viszont, hogy az egész Utápiát romlásba vivő, populista fő gonosz egy méretes narancs, mi valamiért máshogyan nevetünk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.