Visszhang: lemez

Wilco: Cousin

Visszhang

Nem sokat tétlenkedtek a Wilco tagjai az utóbbi időben.

Az amerikai alternatív country egyik legsikeresebb zenekara tavaly egy jól sikerült dupla lemezt jelentetett meg (Cruel Country), turnéztak az Egyesült Államokban és Európában is, de közben volt idejük arra is, hogy befejezzék tizenharmadik albumukat. Az együttes anyagainak produceri feladatait többnyire a zenekar tagjai (főleg a frontember, Jeff Tweedy) és állandó hangmérnökük, Tom Schick végzi, a most megjelent Cousinnál viszont hosszú idő után először külső segítséget vettek igénybe. A lemez producere Cate Le Bon lett, aki sikeres szólóelőadó is, de emellett az elmúlt években Kurt Vile-, Devendra Banhart- és Deerhunter-lemezeken is dolgozott.

Mintha tényleg kicsit frissebbnek tűnne a Wilco az új albumán. Le Bon arra biztatta a stúdiós szöszöléseiről híres zenekart, hogy ezúttal játsszák fel együtt a számokat, a Cousin pedig ennek köszönhetően természetesebb és feszesebb hangzású lett, mint a legutóbbi anyagok. A pejoratív és dicsérő jelzőnek egyaránt beillő dad rockot most sem próbálták meg levetkőzni: középtempós, szomorkás, lehangolt dalokat hallunk ezúttal is, de a feszesebb dalszerzés és a hangszerelési ötletek tesznek arról, hogy ne folyjon egybe a lemez. A Cousin szokás szerint többszöri hallgatást igényel a teljes hatáshoz, akinek pedig erre nincs ideje, az tekerjen egyből a végére, a Meant to Be ugyanis tökéletes zárószám, és egyben Jeff Tweedy legjobb pillanatainak egyike.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."