Visszhang: kiállítás

Ylla: A modern állatfotózás születése

Visszhang

A román apától és horvát anyától (mindketten magyar állampolgárok voltak) Bécsben született Ylla (Koffler Kamilla) életműve elsősorban fotótörténeti szempontból érdekes.

A teljes munkásságát az állatok fotózásának szentelte, de nem a korábban megszokott módokon. Ma már furcsának hangzik, de az ő fejében született meg az a gondolat, hogy az állatokat a saját élőhelyükön örökítse meg. Korábban Belgrádban tanult szobrászatot, Párizsba is azért költözött, hogy szobrászművészként fejlődhessen. Ergy Landau műtermében vállalt állást retusőrasszisztensként, ami megváltoztatta az életét. Két évre rá már megszervezte az első állatfotó-kiállítását (ekkor még hagyományos módon állatkertekben fotózott, illetve házi kedvencek kerültek a kamerája elé), és megnyitotta a saját fotóstúdióját is. „Jobban szerettem az állatokat, mint az embereket”, mondta. És amikor a képeit és a róla készült korabeli kisfilmet nézzük, amelyben kutyákkal kommunikál, ezt rögtön megérezzük mi is: ritkán látni ilyen összhangot ember és állat között, mintha valóban ismerné a nyelvüket. A kollégái mesélték róla, hogy mielőtt az álmát valóra váltva Afrikába utazhatott volna, az állatkertekben a fenevadaknak tartott ragadozók ketrecébe is bemászott. A nácik elől Amerikába menekült, és ott megint újba kezdett: gyerekeknek készített állatfotókkal illusztrált könyveket. A halálát egy vágtató marhacsorda okozta, 44 éves volt. Jó arányú válogatást látunk, az állatportrék sora kirajzolja egy különleges fotográfus arcélét is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.