Valójában az állatok viselkedése sokkal összetettebb ennél. A kötetben ezekről a tévképzetek miatt utált állatokról olvashatunk népmeséket, és a szerzőtől megszokott módon a mesék végén útmutatókat, magyarázatokat. E kommentárok könnyed, többnyire humoros és valós információkkal szolgálnak. Megtudjuk, hogy a lemmingekről a Disney 1958-ban White Wilderness címmel természetfilmet forgatott Alaszkában, ahol, mivel nem volt elég drámai az alapanyag, a filmesek maguk hajigálták le a – máshonnan odahozott – lemmingeket a szikláról, így terjedt el róluk, hogy „öngyilkos típusok”.
A világ legkülönbözőbb tájairól származó (Fülöp-szigeteki, észt, tibeti, vietnámi, inuit, magyar, kiribati, ír, francia, japán, maja, nigériai, kínai) mesék adnak hangot a szerző szerint félreértett állatoknak, amelyeknek természetesen számos különleges vagy akár hasznos, de általában nem ismert vagy figyelmen kívül hagyott tulajdonságuk van, mert elvakítanak a róluk szőtt negatív tartalmú mesék és mendemondák. Pedig, ahogy a szerző is írja, „fontosak, szépek, értékesek (…) érdemes óvni és védeni őket (…) ha mi, emberek ezt el tudjuk hinni az állatokról, akkor elhisszük egyszer majd az embertársainkról is.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!