NAPOZÓ melléklet – Fesztiválról fesztiválra

A két lábon járó Fender

Zene

Az idei az első igazi fesztiválszezon 2019 nyara óta. Tavaly akadtak kisebb események ugyan, de a külföldi előadók többsége ebben a bizonytalanságban nem merte megkockázatni a turnézást. Az idén azonban nem győzünk válogatni a külföldi fellépők közül. Íme, öt előadó, akiknek a koncertjét nem érdemes kihagyni.

Black Midi (Nagy-Britannia) A black midi kifejezés egy japán eredetű zenei műfajt takar, amelynek lényege az, hogy a számítógéppel elképesztő mennyiségű hangjegyet játszatnak le, ami egyfelől elég extrém zenei hangzást eredményez, de a vizuális megjelenítése is súrolja a kortárs képzőművészet határát. Erről a műfajról kapta a nevét az a londoni zenekar is, amely csupán öt éve létezik, mégis az új brit posztpunk hullám nagy öregének tekinthető, hiszen a többi hasonló stílusban ténykedő sikeres együttes (Dry Cleaning, Yard Act, vagy a Reflektoron fellépő Squid) többnyire az elmúlt egy-két évben jelentették meg első lemezeiket.

A Black Midi nem annyira extrém, mint az említett műfaj, de az első lemezük óta igyekeznek szétfeszíteni a gitárzene kereteit: így az elképesztően zajos gitárok mellett matekrockos, jazzes elemek is simán beleférnek a szerzeményeikbe. A több frontemberes zenekar 2019-ben már adott egy telt házas koncertet Budapesten, de azóta némileg módosult a felállásuk (az alapító gitáros Matt Kwasniewski-Kelvin jelenleg nem tag, helyette van egy billentyűs és egy szaxofonos is), ráadásul a koncert után pár nappal jelenik meg harmadik, Hellfire című albumuk, amelyről nyilván több dalt is bemutatnak. (Kolorádó Fesztivál, Nagykovácsi, 2022. július 1.)

 

Alina Pas (Ukrajna) A kárpátaljai születésű Alina Pas nyolc évvel ezelőtt nyerte meg az ukrán X-Faktort, akkor még feldolgozásokat énekelt. Az elmúlt években azonban zenéje és imázsa is eredetibbé vált, mindkettő érdekes fúziója a hagyományoknak és a modernitásnak: a népi motívumos kendő mellett simán megfér az edzőcipő, a népzenei dallamokat és rappelést pedig extrém hiphop hangszerelések kísérik.

Ez év elején fellépett a legrangosabb európai showcase fesztiválon, az Eurosonicon, ahol munkásságát Music Moves Europe-díjjal ismerték el. Ő képviselte volna eredetileg Ukrajnát az Eurovíziós Dalfesztiválon is, azonban egy 2015-ös krími koncertje miatt megvonták tőle a lehetőséget, így helyette a versenyt végül megnyerő Kalush Orchestra lépett fel ukrán színekben. (Énekesükkel készült interjúnkat múlt heti lapszámunkban olvashatják.) Egyébként Alina Pas a közéleti kérdéseket sem kerüli dalaiban, elég csak az Amerikraine Dream című EP-jére gondolni. (Reflektor Fesztivál, Akvárium, Budapest, 2022. július 14.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.