A sztár kicsinál - Andrew Dominik: Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford(film)

  • Dercsényi Dávid
  • 2008. február 28.

Zene

Mintha már a címében felfedné kártyáit a mű: a mítosz maga lesz itt az értekezés tárgya; eposzok, balladák, népi narratívák befogadási stratégiái aktiválódnak a nézőben. A James fiúk és bandájuk az erdő sűrű koromsötétjébe burkolózva várják a vonatot, az fényárral érkezik, és teljesen beteríti a sínekre hordott torlasz tetején pózoló Jesse Jamest. Kezdjük is kapiskálni.

Mintha már a címében felfedné kártyáit a mű: a mítosz maga lesz itt az értekezés tárgya; eposzok, balladák, népi narratívák befogadási stratégiái aktiválódnak a nézőben. A James fiúk és bandájuk az erdő sűrű koromsötétjébe burkolózva várják a vonatot, az fényárral érkezik, és teljesen beteríti a sínekre hordott torlasz tetején pózoló Jesse Jamest. Kezdjük is kapiskálni.

Sokáig csak a szél fúj, a búzamező leng, Stetson- és egyéb kalapos figurák fecsegnek. A két lábon járó mítoszokat két lábon járó mítoszok játsszák, Sam Shepard az öregebb, Brad Pitt az ifjabb James fiú. Előbbi, Frank meg is idézi a mítoszt, bajsza, tekintete, reakciói a fellegekben, verset recitál, kiosztja a negédesen törleszkedő Robert Fordot, és hamar lelép a színről. Jesse ellenben hülyeségeket beszél, beképzelt, aztán túlságosan kegyetlen, vagyis zavarba ejtően emberi - talán kissé túlságosan is az, de erre még visszatérünk.

A jancsói hosszúságú jelenetek, a természet hangsúlyos jelenléte lassan különös, fárasztó, izmokat elsavósító magányt termel a nézőben is. Egy olyan elvadult és kiismerhetetlen világ vesz körül, amelyben nemcsak az útonállók takarásbeli mozgása érzékelhető, hanem valami borzongatóan emberi is. Csak a moziban lehet ilyen szép (és ennyire hosszú) egyetlen pillanat. Andrew Dominik nem sajnálja az időt, hagyja beérni, ránkérni egészen ezt a semmi világot, az idétlen, sablonosnak cseppet sem mondható pisztolyharcokat. A kezdeti nehézségek után így gond nélkül telik a film 160 perce, s azon kapjuk magunkat, hogy egyre közelebb kerülünk Jesse James dilemmájához.

A prérik Patkó Bandija pedig akkor is szőröstül-bőröstül hús-vér alak, ha a környezetében mindenki igyekszik emberfelettivé fényezni (operatőr: Roger Deakins). Legjobban persze Robert Ford, ez a komplexusokkal terhes "zöldfülű", aki a bálványépítési ambícióit saját komplexusai alapanyagaiból fedezi. A tapasztaltabb mozizók már tudják: a saját legendájának foglyaként gúzsba kötött, hírnevének súlya alatt roskadozó Jesse James és a kis Bob Ford pszichologizáló narratívája ekkor kezdi leszűkíteni a film értelmezési tartományát. Ezen a ponton érthető meg, hogy miért kellett Brad Pitt erre a szerepre! Mert amikor elmosódik a határ Jesse és Brad személye között, amikor már szétbogozhatatlan, hogy a mellékszereplők félénk pillantása Jamesnek vagy Pittnek szól, akkor pottyantja el a film az első kérdőjelet. Zseniális kettősség, vagy kissé szájbarágós, korlátolt univerzum? Már a kérdés fölmerülte is gyanús. És a színészi játék sem segít: Pitt jól és nagyon ismerősen játszik (hisz magát is játssza), míg Casey Affleck alakítása nyilván túl sok. Mindez csak árnyalatokban, nüanszokban jelentkezik ugyan, de döntőnek bizonyul.

Hisz innentől a hírnév önsúlyától szenvedő, azzal kezdeni mit sem tudó sztár lesz a főszereplő, nem pedig az ember. "A sztár is ember" - mondja végtére Dominik, a mítoszok avatott szakembere, hát szépen vagyunk, a préri hideglelős, szinte már bergmani magányából ide kifutni nem túl fényes érdem. Ehhez kellett ennyi idő és ilyen vértezet? S végezetül csőstül a csapás: a címben is olvasható gyilkosság után a narrátor balladai nyelve neutrálissá válik, a legenda pandanja, az efemer, a parvenü, a másodlagos Bob Ford története pedig már tényleg nem több, mint kötelező és teljesen felesleges kűr.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.