animációs film - MARY ÉS MAX

  • - kg -
  • 2010. szeptember 30.

Zene

Van, amihez kell a gyurma, sőt csakis a gyurma az üdvözítő anyag. Évtizedekig tartó levelezőbarátságokhoz például, ahol a feladó és a címzett is megejtően magának való, ki-/le-/keresztül- és kasul nézett, emberi kapcsolatokból elégtelenre vizsgázó emberke.

Méretét tekintve Mary és Max közül mindenképp Mary az emberkébb, világban elfoglalt helyét tekintve ausztrál csöppség, egy népszerûtlen csufi, akkora magánynyal, mint maga Ausztrália. Szemben vele Max, a találomra kiválasztott levelezõpartner, egy horizontális kihívással és a késõn megállapított Aspergerrel küzdõ New York-i remete. Belegondolni is rémes, gyurma nélkül mi sült volna ki egy ilyen barátságból. Elég csak a(z egyébként remek) szinkronhangokat; Philip Seymour Hoffmant és Toni Collette-et egy pillanatra Max és Mary szerepébe képzelni - aki szerint ez nem több ártalmatlan gondolatkísérletnél, nem ismeri Hollywood bugyrait. Saját bugyrainknál maradva a gyurma, vagy szebben felöltöztetve a gyurmaanimáció, az alkotói ízlés (úgy is mint az abszurd és a cukiság közti meccs) kedvezõ állása esetén bámulatosan befogadó masszaként viselkedik. Nem vész össze benne Allen szarkazmusa a Coenek abszurdjával, az orosz hússaláta a montmartre-i bambik lírájával, a sokkterápia a New York-nosztalgiával, az ambuláns fázis a klinikai depresszióval, Max Horowitz Bernard Hazelhoffal. Bernard Hazelhof (M.D.) Max pszichiátereként örökbecsû tanácsokkal is ellát mindnyájunkat: épp testben, épp lélek - vallja a bölcs doktor, levegõben kalimpáló lábakkal, fél kézzel az íróasztalon egyensúlyozva.

A Szimpla Film bemutatója

****

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.