Gyász

„Az enyém nem az”

Baksa-Soós János és a Kex legendája

Zene

A közösségi oldalakon Baksa-Soós János halálhíréhez sokan csak annyit írtak: „elszállt egy hajó a szélben”, s ezzel akaratlanul is felkanyarodtak a képzőművész-performer emlékezetének már rég kijelölt útjára.

Az Elszállt egy hajó a szélben Baksa-Soós zenekarának, a Kex együttesnek a dala, azé a Kexé, amely mindössze másfél évig működött, de már több mint negyven éve hozzátapadt a „legendás” jelző. A Kexnek volt talán egy nagylemezre való – változó színvonalú – száma, amelyek közül az Elszállt egy hajó… és a Család című dal kislemezre került, emellett az együttes látható volt Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok! című filmjében. Mondhatnánk, hogy ez szinte semmi, de ahhoz képest, hogy akkoriban a Táncdalfesztivállal összeegyeztethetetlen zenekarokat – az Illés/Metró/Omega hármast leszámítva – a lemezgyár közelébe sem engedték, nem is várhatnánk mást. Az kétségtelen, hogy a Kex-kislemez két dala egyedi hangzású volt az akkori magyar könnyűzenében, de a Kex nem a zene miatt, és nem is a szöveg miatt vált legendássá; kizárólag Baksa-Soós János személye, a maga teljességében soha meg nem örökített színpadi (sőt színpadon kívüli) jelenléte és megnyilvánulásai bírtak mítoszteremtő erővel, már az együttes működése idején is. Míg a korabeli együttesek frontemberei – legyen szó Zoránról, Kóbor Jánosról vagy éppen Szörényi Leventéről – jól megtanult szövegekkel, begyakorolt gesztusokkal, a korabeli nyugati fotókról ellesett mozdulatokkal hódították meg rajongóikat, Baksa-Soós ennek „a lazán karót nyelt” manipulációnak volt ellentéte. A visszaemlékezések szerint a Kex-koncertek közönsége semmi másban nem lehetett biztos, csak az énekes váratlan húzásaiban, így a „beatkoncertként” beharangozott fellépések egyszemélyes mutatványokká váltak. Baksa-Soós gúnyolódásának tárgya a párttitkár éppúgy lehetett, mint az „év szövegírója”, de ha úgy jött ki a lépés, az egész közönségből hülyét csinált, miközben a nézők legfőképp azon gondolkodhattak el, hogy létezik olyan ember 1970-ben, Magyarországon, aki mindent megengedhet magának, aki gátlástalanul szabad. De Baksa-Soós János megnyilvánulásainak igazából semmi köze nem volt a rock forradalmához vagy 1968-hoz, sokkal több Naszreddin Hodzsához, Till Eulenspiegelhez. Noha az említett Mészáros Márta-filmben van egy apró snitt egy igazi Kex-koncertről (Baksa-Soós összevissza rohangál a nézőtéren és fotózza a közönséget), őt mint „jelenséget” sokkal jobban megérthetjük Tarkovszkij Andrej Rubljovjának Csepűrágó című epizódjából. Már csak azért is, mert a jelenet végén a csörgődobos mókamestert megverik, majd elviszik a katonák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.