Bakelit - A rock and roll helyett - Scampolo: Under The Rainbow; Hungaria: It Would Be Cool If It Was Cool

  • - legát -
  • 2009. október 8.

Zene

Ha rock and rollba fordul a nyugdíjas-klubdélután, sokaknak ugrik be a Scampolo együttes, amely a hatvanas évek elején - mit sem sejtve a jövőről - a világ első Elvis-imitátorával, Komár Lászlóval és Faragó "Judy" István gitárossal aratott addig nem látott viharos sikereket. Noha közvetlen bizonyítékaink - hang-, filmfelvételek - nincsenek, megbízható szemtanúk állítják, hogy a modern könnyűzenét és az ezzel járó botrányokat illetően 1962-63 a Scampolo évadja volt Budapesten. A zenekart azonban sem betiltani, sem ellehetetleníteni nem kellett, elég volt egy katonai behívó kipostázása (Faragónak), hogy a rock and roll lendület megtörjön. A Scampolo éppen az ún. beatkorszak születésekor állt le, és mire visszatértek, a közönség már inkább a Beatles- és Rolling Stones-hasonmásokra volt vevő. Amikor a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva, a Scampolo 1965-ben ismét színpadra állt, már csak a másodosztályban akadt számukra hely, s helyzetüket tovább rontotta, hogy nem kezdtek el időben saját, magyar nyelvű számokat írni. (Pontosabban kezdtek, csakhogy az itt startoló Presser Gábort elcsábította az Omega.)

Ha rock and rollba fordul a nyugdíjas-klubdélután, sokaknak ugrik be a Scampolo együttes, amely a hatvanas évek elején - mit sem sejtve a jövőről - a világ első Elvis-imitátorával, Komár Lászlóval és Faragó "Judy" István gitárossal aratott addig nem látott viharos sikereket. Noha közvetlen bizonyítékaink - hang-, filmfelvételek - nincsenek, megbízható szemtanúk állítják, hogy a modern könnyűzenét és az ezzel járó botrányokat illetően 1962-63 a Scampolo évadja volt Budapesten. A zenekart azonban sem betiltani, sem ellehetetleníteni nem kellett, elég volt egy katonai behívó kipostázása (Faragónak), hogy a rock and roll lendület megtörjön. A Scampolo éppen az ún. beatkorszak születésekor állt le, és mire visszatértek, a közönség már inkább a Beatles- és Rolling Stones-hasonmásokra volt vevő. Amikor a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva, a Scampolo 1965-ben ismét színpadra állt, már csak a másodosztályban akadt számukra hely, s helyzetüket tovább rontotta, hogy nem kezdtek el időben saját, magyar nyelvű számokat írni. (Pontosabban kezdtek, csakhogy az itt startoló Presser Gábort elcsábította az Omega.)

Ennek ellenére különös, hogy a nyolcvanas évek elejéig (!) működő zenekarnak mostanáig nem jelent meg lemeze (kazettája, cd-je), így a kizárólag vinilen hozzáférhető anyag voltaképp "bemutatkozó" album, amelyre azonban alig sikerült összegereblyézni néhány dalt a Magyar Rádió és a Hungaroton archívumából, illetve otthoni gyűjteményekből. Az Under The Rainbow gesztusnak valóban kitűnő, ám a legenda igazolására teljesen alkalmatlan, mivel a korai korszakból nem maradtak felvételek. Jobb híján be kell érnünk egy vegyes tüzelésű válogatással, amelyen hallhatunk Presser-S. Nagy (!) számot Komár előadásában, feledhető "beates" közhelyet, amit a mára elfeledett Varga László (a Liversing basszusgitárosa volt) énekel, illetve egy korabeli Kovács Kati-slágert - Átmentem a szivárvány alatt -, bár ehhez a Scampolo csak a kíséretet biztosította. Ellenben kuriózum az a néhány, soha ki nem adott dal, amit 1970-ben rögzítettek egy ausztriai fellépésén, s amelyen az akkori énekesnő, Bontovics Kati egyebek mellett Aretha Franklin és a Ten Years After dalát énekli nagyszerűen. Ám ez is csak azt igazolja, hogy a Scampolónak a hetvenes években már inkább a vendéglátóiparban osztottak lapot.

Fenyő Miki viszont épp a Scampolo egykori csodafegyverével, a klasszikus rock and rollal vált a magyar popzene emblematikus figurájává. Azonban ha visszatekintünk pályafutása elmúlt negyven évére, találhatunk olyan állomásokat - és nem csak a breakről vagy a Modern Talkingot (!) koppintó Modern Hungariáról van szó -, amelyeket jóindulattal útkeresésnek, anélkül viszont pofátlan sikerhajhászásnak mondhatnánk. Voltaképpen már a Hungaria első megjelenése az 1968-as Táncdalfesztiválon - "népies" popzene blőd szövegekkel - ennek a jegyében történt, nyolc évvel később pedig a Beatlemania hatása alá került a zenekar. Ám arra feltehetően nagyon kevesen emlékeznek, hogy a hetvenes évek elején Fenyőék a hard rockkal is kacérkodtak. 1971-ben, miután gitárosukat, Barta Tamást elcsábította az akkor alakuló Locomotiv GT, Szűcs Antal Gábor gitáros került a Hungariába, és elkezdődött a rövid ideig tartó és nem is túl meggyőző keménykedés, majd 1973-ban Szűcs és a dobos Fekete Gábor is átment a frissen alakult Skorpióba. A szintén csak vinilen hozzáférhető It Would Be Cool If It Was Cool ennek az időszaknak állítana emléket, bár hallatán kétségeink vannak, hogy valóban érdemes-e. Mert az tény, hogy a lemezen szereplő, kuriózumnak mondható hét dal között akad olyan (Jó lenne, ha jó lenne; Hosszú hajú Éva), amire elképzelhetünk némi villázást a közönség soraiból, ám a többi számra - azon túl, hogy szinte teljesen ismeretlen felvételek - egyáltalán nem érdemes vesztegetni az időt. Akad itt Csavard fel a szőnyeget stílusú roki, a korai Generált idéző merengés, de mindent összeadva ugyanazt a tipikus magyar pop tinglitanglit hallhatjuk, amivel akkoriban Dunát lehetett rekeszteni.

Moiras Records, 2009

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal.