DVD - Miénk a vár! - Várkonyi Zoltán: Egri csillagok

szerző
- ts -
publikálva
2010/33. (08. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Aligha árulunk el különösebb újdonságot azzal, hogy Magyarországon - gyakorlatilag függetlenül az éppen aktuális társadalmi berendezkedéstől - bizonyos költségvetési határ felett kizárólag kurzusdarabok születtek. Így van ez ma is, s forradalmi változás nem látszik sem a közeli, sem a távoli jövőben. Ilyenformán az, hogy az 1968-as keltezésű Egri csillagok a bevégzettnek tekintett konszolidáció filmje, voltaképpen huszadrangú információ - kivált, ha egy DVD kikölcsönzése vagy megvásárlása a tét napjainkban. Mondjuk az sem csoda, hogy nem volt ez másként a film bemutatója idején sem: a közönség letojta, a kritikának eszébe sem jutott ilyesmit szóba hozni; más, bár kétségkívül rokon szempontok szerint szerette vagy nem szerette - egy kis utánaolvasást persze mindenképpen megér a fogadtatása.

Aligha árulunk el különösebb újdonságot azzal, hogy Magyarországon - gyakorlatilag függetlenül az éppen aktuális társadalmi berendezkedéstől - bizonyos költségvetési határ felett kizárólag kurzusdarabok születtek. Így van ez ma is, s forradalmi változás nem látszik sem a közeli, sem a távoli jövőben. Ilyenformán az, hogy az 1968-as keltezésű Egri csillagok a bevégzettnek tekintett konszolidáció filmje, voltaképpen huszadrangú információ - kivált, ha egy DVD kikölcsönzése vagy megvásárlása a tét napjainkban. Mondjuk az sem csoda, hogy nem volt ez másként a film bemutatója idején sem: a közönség letojta, a kritikának eszébe sem jutott ilyesmit szóba hozni; más, bár kétségkívül rokon szempontok szerint szerette vagy nem szerette - egy kis utánaolvasást persze mindenképpen megér a fogadtatása.

Mindenesetre a mozipénztáraknál tárt karokra lelt a korabeli mércével mérve bőségesen promotált alkotás, noha kevesen sejtették, hogy afféle nemzeti kesztyűbe csomagolt békejobba csapnak bele a jegyvásárlással.

Nem, a nézők inkább biztosra mentek, Várkonyi beérkezett mozista volt, túl Jókai-adaptációi sikeresebb (és sikerültebb) modelljein, s ezúttal is olyan biztos kézzel sütötte el előzetes csapásmérő patronjait (szereposztás, irodalmi alapanyag, hírverés), hogy senkiben nem maradt egy szemernyi kétség sem. A film legalább annyi kópiával indult, mint a kor tán legnagyobb honi mozisikere, a My Fair Lady, és annyi ideig műsoron is maradt, ami mindenképpen nagy szónak számított, volt is rá egy szó: prolongálva (egy kis szalagra írták rá, amivel aztán átragasztották a moziplakátokat). Tessék mondani, azóta melyik nagy költségvetésű kurzusdarab tudott akár csak hasonlót is produkálni?

Ráadásul a siker példátlanul tartósnak bizonyult, átívelt korokon, rendszereken - ne szépítsük, feltehetően az Egri csillagok minden idők legnépszerűbb magyar filmje, népszerűbb a Hyppolit, a lakájnál is. 2005-ben a királyi magyar televízió egy országos és roppant reprezentatív felméréssel szórakoztatta - ez alkalommal meglepően nagyszámú - nézőit, melyben Magyarország legnépszerűbb regényét keresték. Még ki sem derült, hogy a Gárdonyi-regény nyerte A nagy könyv című vetélkedőt, máris több helyütt felvetették, hogy a közönség magas hőfokú szeretetéből mennyi köszönhető a mű filmváltozatának. Sok. Noha tisztán kritikai szempontok alapján a két mű aligha mérhető össze, a regény "győztessé" nyilvánítása (ami ilyes eszközökkel nyilván kikerülhetetlen) teljesen fals eredmény lenne.

Várkonyi, de főként a művet adaptáló Nemeskürty István olyan dolgokról mondott le, nyilván a várható népszerűség (vagyis a könnyen befogadható mese) érdekében, amik a regény fő erényeinek mondhatók - ember és sorsának, gyűrűjének viszonya például egészen elhalványul Jumurdzsák elementáris gonoszságának fényében. Az átkötött szemű Bárdy György már-már a karikatúráig vitte el alakítását, s ha jobban odafigyelünk, ugyanígy járt el - persze úgymond ellenkező irányba haladva - Sinkovits Imre és Kovács István is a hősök megformálóiként. Várkonyi a látványosságok embere volt, s ez egyformán meglátszott művei gondos koreográfiáján és a színészvezetésén is, így ma sem maradunk híján a szükséges számú széles gesztusnak.

A film hírét ráadásul még tovább öregbítették a szívósan kitartó városi legendák is, melyek a beállítások hátterében felvillanó katonai járművekről, statisztákon fennfelejtett karórákról vagy a kamera előtt immár harmadszor ugyanabba az irányba elhaladó - tömegnek feltüntetett - ismerős janicsárokról szóltak. Aki ilyet talál ezen az egészen nagyszerű DVD-n, küldje be! A honvédség felléptetése filmes tömegjelenetekben egyáltalán nem számított akkoriban újdonságnak, de még ritkaságnak sem, ám az már kétségtelenül a legenda kitűnő tápszerének bizonyult, hogy a film kedvéért felépítették Pilisborosjenőn az egri várat - később Jancsóról járta, hogy tavat ásatott magának. De ilyesmit addig csak az Ország-Világ című hetilap elrettentő szándékú kis színesei között találtunk, miszerint agybeteg amerikai milliomosok kövenként szállíttatnak át skóciai kastélyokat az új hazába. Hát persze.

A legújabb kor Egri csillagokhoz tapadó híresztelései szerint a mondott - mára szinte teljes valós várrommá kopó - borosjenői objektumot hajléktalanok tömegei lakják. Elnézve világhelyzetünket, erről való tudásunk s pillanatnyi hozzáállásunk képezheti akár egy - ugyancsak magas állami hozzájárulással forgatott - remake alapját is. Valakik (rendőrök vagy szociális munkások) megpróbálják bevenni a várat. Addig is, a Ludas Matyi után megvan a második olyan magyar - kétségkívül kultúrtörténeti jelentőségű - filmkiadvány, amit immár lehet és érdemes is hazavinni.

Forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum

szerző
- ts -
publikálva
2010/33. (08. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Kormányzati manőverek
Mi lesz a Corvinusszal?
Interjú a Libri vezetőivel
Halmos Ádám és Sárközy Bence a könyvkiadásról
Interjúk
Rév István, Baki Péter, Ligeti Gyuri
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...