Interjú

„Egyszerűbb döntést hozni más zenéjéről”

Lee Olivér gitáros, énekes

Zene

Tavaly adta ki harmadik nagylemezét a külföldön is rendszeresen turnézó Ék zenekar. Lee Olivér gitáros-énekessel a saját zenekaráig vezető útról és a pszichoterápia fontosságáról beszélgettünk.

Magyar Narancs: Saját bevallásod szerint kiskamaszként nem voltál túl szorgalmas gyakorlás terén, a szolfézsórákat ellógtad, aztán érettségi után mégis a Kőbányai Zenei Stúdió növendéke lettél. Mi történt a kettő között?

Lee Olivér: Leginkább a rockzene történt velem, meg az, hogy elkezdtem a gitáron számomra fontos dalokkal foglalkozni. Mindig is szerettem a zenét és a gitár hangját, de kezdetben valószínűleg inkább csak azért csináltam, hogy anyám nyugodt maradjon, és azt gondolja, hogy jó gyerek vagyok. Persze az is elkedvetlenített, hogy amikor mondjuk Gorillazt akartam játszani, akkor helyette Carcassi-etűdökkel kellett szenvedni, de amikor rájöttem, hogy magamtól is meg tudok tanulni dalokat, onnantól már nem volt megállás, és a szorgalmam is megjött ezzel.

MN: A zenei tanulmányaiddal párhuzamosan a Műszaki Egyetemet is elkezdted, de két hét után otthagytad. Nem volt benned félelem, hogy mi lesz, ha nincs polgári foglalkozásod?

LO: Ezen mindig sokat gondolkoztam, de nem azért, hogy mi van akkor, ha kiesik a zene, hanem az egyetem inkább kipipálandó tétel a bakancslistán. Értelmiségi családból származom, úgyhogy volt némi piszkálás ezzel kapcsolatban. Jókor kérdezed egyébként, mert most valószínűleg jelentkezni fogok egyetemre.

MN: De gondolom nem azért, mert jó gyereknek akarsz tűnni.

LO: Nem, de azért a családnak mindenben van szerepe, így abban is, hogy kinek akarsz bizonyítani. A szülőknek biztosan. Emellett most már nem vagyok 18 éves, és el tudom fogadni azt, hogy valamit úgy is lehet tanulni, hogy nem annyira a szenvedélyed. Nekem az a zene marad, de szeretném egy kicsit másra is használni az agyamat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.